Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
telér seam
telér strike
telerak to heap
telérelvéko... pinch
telérvonula... range

Magyar Magyar Német Német
telér (bány... Gang (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Telér

kőzet

az olyan kőzethasadék, helyesebben hegyhasadék, melyet teljesen vagy csakis részben valamely ásványi anyag tölt ki. A szerint, amint a tölteléke a hasadéknak ásvány avagy kőzet, vagy ásvány-T. és kőzet-T. Az ásvány-T. mindig szukcesszive képőződött azáltal, hogy a vizből, amely a hasadékot átjárta, a benne oldva volt ásványi anyag lerakódott, a kőzet-T. pedig mindig úgy, hogy a föld belsejéből izzón folyós anyag tört fel a hasadékon át, azt kitöltötte és benne megmerevedett. Az ásvány-T. képződéséhez szükséges vizek, illetőleg a vizben feloldott ásványi anyagok kétféle úton kerülhettek a hasadékba. Vagy ismeretlen mélységekből emelkedtek fel és már az eredetileg bennök oldva volt, valamint az útjokban feloldott ásványi anyagokat rakják le, avagy a kőzeteket mindig átjáró hegyi nedvesség feloldotta a kőzetek oldható ásványanyagait és ezek belekerültek az átszivárgó és forrásokat tápláló vizzel együtt a hasadékokba, ahol lerakódtak. Az első esetben azt mondjuk, hogy a T. ascensio (felemelkedés), az utóbbi esetben, hogy lateralsecretio útján képződött. A T.-ben mindig azok az ásványtömegek képződtek legelőször, melyek közvetlenül reá fekszenek a hasadék falára, mig legutoljára képződtek a T. középövében lévő anyagok. Ha a hasadék csak részben töltődött ki, akkor a középen szélesebb-keskenyebb üreg látható, melybe gyakran nagyon szép kristályok nyulnak. A hasadékot vagy csak egyféle ásvány tölti ki, vagy egész társasága az ásványoknak, melyek között a szukcesszió s a paragenézis sokszor szépen konstatálható. Az egymást horizontális és vertikális irányban keresztező hasadékoktól (diaklázis) függ sok kőzetnek törmelékszerü alakja. Igen gyakoriak T.-ben az ércek is, mely esetben érc-T.-ről szólunk. A bányász az ércet és általában a hasznos ásványt nem tartalmazó, tehát bányászásra nem érdemes T.-t meddőnek mondja. Van T., amely az egyik kőzetből egy más kőzetbe folytatódik, a nélkül, hogy ásványtölteléke megváltoznék, és van olyan, amely ugyan más kőzetben is tart, de egyik s a másik ásvány tölteléke közben elvész a T.-ből. Megesik, hogy az ásvány-T.-ben a mellékkőzet törmelékrészeit találni, melyeket a töltelék ásványok ragasztanak össze, ilyenkor T.-brecciáról szólunk. A T.-ben levő ásványoknak elrendeződése, egymáshoz való viszonya nagyon sokféle és annak módja szerint a T. szerkezete is változik. Igy van tömeges T.-szerkezet, amidőn az ásványok a T.-ben egészen szabálytalanul egyesülnek egy tömeggé; hintett T.-szerkezet, amidőn valamely szemcsés v. tömött anyagban egy vagy több ásvány finom szemek, levelek v. kristályok alakjában van elhintve; a szalagos T.-szerkezet, amidőn az ásványok egyközösen futnak le egymás mellett és pedig szimmetrikusan; koncentrikus v. kokárdás T.-szerkezet, amidőn a mellékkőzet darabjait különféle ásványok koncentrikus alakban, vagyis kokárdaszerüen fogják körül; üreges T.-szerkezet, amidőn a T.-t szabálytalan üregek járják át és ezekbe nyulnak az ásványok kristályai. A T.-nek viszonya a mellékkőzethez, vagyis ahhoz a kőzethez, amelynek repedését, hasadékát az ásványi anyag kitölti, nagyon különböző lehet, ugyszintén az egyes T.-ek közötti viszony is sokféle szokott lenni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is