téli hadjárat

A magyar honvédsereg egyik nagy jelentőségű hadművelete 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában. 1849 újév napján az országgyűlés és a kormány - az Alfred Vindischgrátz herceg vezette osztrák sereg támadása elől - Budapestről Debrecenbe menekült. A Görgey Artúr vezetésével megtartott haditanács lemondott a főváros védelméről, s a kettéosztott felső-dunai sereg egyik része Perczel Mór vezetésével a Felső-Tiszánál fedezte és biztosította a forr. vezérkarának debreceni működését. Görgey, hogy az osztrák haderőt megossza és az Alföld helyett észak falé, és vissza; nyugat felé irányítsa, a honvédsereg másik részével Vácon át a Duna bal partján Komáromnak tartott, majd állandó harcban az ún. bányavásorok (Besztercebánya, Selmecbánya, Zólyom stb.) felé vette útját, s ott az ércanyagot, gépeket és hadikészleteket magához véve, a Felső-Garam és a Felső-Vág völgyében folytatta az előrenyomulást. A téli hadjárat csúcspontja az angol származású forradalmár hadverzér, Guyon Richárd nevéhez és csapataihoz kapcsolódik. Guyon csapatai 1849. febr. 5-én a rendkívül véres branyiszkói csatában átttörtek, és ezzel lehetővé tették, hogy az mo.-i honvédsereg a Felső-Tisza vidékén egyesüljön és felkészüljön az ellentámadásra.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• forradalom
• országgyűlés
• kormány
• tavaszi hadjárat