Tell-El-Amarna

(másként, de kesévbbé helyesen El-Amarna is), város Felső-Egyiptomban, Menfisz és Téba között. 1887 óta, de különösen 1892. Flinders Petrie ásatásai folytán eléggé részletes tudomást szerzett az utókor T. fekvéséről és történetéről. A város maga lent feküdt, mig a hegyek a nevezetek királysírokat rejtették, különösen IV. Amenophis királyét, aki T.-t alapította és Téba elhanyagolásával székes fővárossá tette. Rövid virágzás után a város belpolitikai okoknál fogva elpusztult, még pedig oly hirtelen, hogy a feledés megóvta részünkre, amit a pusztulás meghagyott. Különös tudományos jelentőséget kölcsönzött T.-nak az a nagy lelet, mely 1887-ben a babiloni ékiratoknak (l. a Khaldea cikknek a nyelvre és irásra vonatkozó részét) valóságos könyvtárát, igazabban állami levéltárát mutatta be az utókornak. Vannak benne okmányok, melyek élénk világot vetnek Egyiptom, Kis-Ázsia és Mezopotámia érintkezésére, levelezések az Egyiptommal barátságos viszonyban álló fejedelmekkel, jelentések a palesztinai és szirus hűbéres népek állapotáról; valamennyi asszir nyelven, mely e szerint a Kr. e. XIV. sz. diplomáciai nyelve volt. A tudomány nagy kárára a lelet nem maradt egy kézben, egy része magánkézbe került, a többi Berlinben, a londoni Britisch Museumban és Gizehben látható.

Forrás: Pallas Nagylexikon