Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Temesvár... ----

Magyar Magyar Német Német
Temesvár... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Temesvár

földrajz

Szabad. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és Csóka-erdőtől övezve, 91-94 m magasságban fekszik.

A város a Belváros vagy Várból és ettől teljesen elkülönített három külvárosból, u. m. a Józsefvárosból, Majorokból és Gyárvárosból áll. A Belváros erős várfalakkal övezett kilencszöget alkot, mely a Béga jobb oldalán terül el, szép árnyas fasoroktól hasított terjedelmes gyeptérséggel (Glacis) övezve. A csekély kiterjedésű Belváros egyenes utcáival és díszes köz- és magánépületeivel hazánk legszebb városai közé számítandó; terei közül kiválnak a Jenő herceg tér és Szent György tér; az első részben parkozva (Corso) van s közepén áll a Ferenc József által a város védőinek 1852-ben emelt emlékszobor, épületei közül kiválik a városháza, a térparancsnokság és a főparancsnok palotája, a katonai kaszinó, a régi főőrhely telkén emelt Temesi agrár-takarékpénztári palota, mely mögött a már a Szt. György térre nyíló városi takarékpénztári épület áll; utóbbi téren van még a csanádi püspöki papnevelő intézet épülete és a Mária-templom, mögötte pedig a Szt. Imre fiúnevelő intézet épülete. A Jenő herceg térről a kegyesrendi székház és főgimnázium, valamint az állami főreáliskola és számos más kiváló épülettel ékeskedő Hunyadi-utca visz az igen tág és elegáns üzleteivel egészen nagyvárosi jellegű Losonczy- érre, melynek székesegyház, a gör. kel szerb püspöki székesegyház és palota, a vármegyeháza és a csanádi káptalani nagyprépost háza, a tér közepén Szűz Mária képszobra. A közelében levő Lenau tér és Jenő herceg utca közt a régi kormányszéki (dicasterialis) palota áll, melyben ma a törvényszék, járásbíróság, posta- és távíró- és más hivatal van elhelyezve; vele szemben a katonai élelmezési épület áll. A Losonczy térről D. felé nyíló Lonovics utcában a róm. kat. püspök palotája és a dél-magyarországi régészeti múzeum épülete, az ezen utcát keresztező Zápolya-utcában igen sok díszes úri ház tűnik fel. A Belváros egyéb utcái közül említendő még a Városház-utca, a Szerb-utca, az Erzsébet-utca (a nagy katonai kórházzal) és a Rudolf-utca, utóbbi a Péterváradi kapu mellett elterülő Hunyadi-térre vezet, melyen az igen díszes Ferenc József Színház, vigadó és Rudolf-szálloda hármas épülete áll. Kissé odább szép sétány mellett áll az 1849. elpusztult Hunyadi-vár helyén 1856. emelt tornyos fegyvertár és az iskola-nővérek kolostora. Még odább a nagy kiterjedésű u. n. erdélyi kaszárnya, mely egészen a Zápolya-utca előtt levő erdélyi kapuig húzódik. A Belváros épületei közül még öt más nagy kaszárnya, az izraelita templom, az evang. templom, az irgalmasok épülete említhető. A város déli részén keresztül, az erdélyi és péterváradi kapu érintésével a lóvasút halad, mely a Belvárost úgy a Gyár- mint a Józsefvárossal összeköti; a bástyafalakon kívül pedig, a Béga-csatornához közel a vasút is elhalad. Az erdélyi kapun kívül a korcsolyapálya és azon túl a Gyárváros szélén a ritka szép városliget terül el, melyet a Hosszú Allée kapcsol össze a péterváradi kapun kívül, a Józsefváros szélén, szintén a Béga partján elterülő, de fiatalabb ültetésű Scudier-parkkal, a volt katonai parancsnok, Scudier tábornagy szobrával. A Belvárostól É-ra a vásártér és katonai gyakorlótér, a tüzérraktár és a temetők vannak.

A külvárosok közül a Józsefváros a legszebb és legfejlettebb; a lóvasút a Scudier-parkon és Hunyadi-hídon át a József- és Kittl-térre s onnan a Hunyadi-útra vezet, ahol a Bonnaz püspök által létesített és a Miasszonyunk-apácák vezetésére bízott leánynevelő intézet gyönyörű kupolás épülete áll; ezen városrész utcái egyenesek, tágasabb és többnyire egészen modern épületek ékítik; jelentékenyebbek az Erzsébet-gőzmalom, a dohánygyár, a szeszgyár és finomító, a Pannónia-gőzmalom és a Vöröskereszt-egyesület épülete; a városrészt hasító Béga-csatornán, mely élénk forgalmat bonyolít le, több híd vezet át. A Józsefvárostól csak a báziási vasúti vonal választja el a vele összeépült Majorok nevű külvárost, mely egyszerű épületeivel elüt a városi jellegű többi városrészektől. Ezektől egészen elkülönítve K. felé terül el ugyancsak a Béga bal partján a régibb eredetű, azért kevésbé rendezett és kevésbé szép utcákból álló, sok tekintetben a gyárváros jellegét magán hordó Gyárkülváros, a nagy sörfőző-gyárteleppel, a villanyvilágítási fő teleppel s több más nagy gyárteleppel. Ezen külvárosoktól ismét elkülönítve, a Belvárostól ÉNy-ra Mehala népes község fekszik, mely gazdaságilag szintén T. külvárosául tekinthető s a várost leginkább élelmi cikkekkel látja el.

T. hazánk egyik legszebb, legrendezettebb s legvagyonosabb városa; székhelye a csanádi r. kat. és a T.-i gör. kel. szerb püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a vármegye törvényhatóságának s a központi járás szolgabírói hivatalának, királyi ítélőtáblának, törvényszéknek, járásbíróságnak, pénzügyigazgatóságnak, állami építészeti hivatalnak, posta- és távíró-igazgatóságnak, közúti kerületi felügyelőségnek, hadtestparancsokságnak, állandó vegyes felülvizsgálati bizottságnak, a 61. hadkiegészítő kerületnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak; van közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarája, két királyi közjegyzője, kultúr- és folyammérnöki hivatala, állami állatorvosa, selyemtenyésztési főfelügyelője, fővámhivatala. Tanintézetei számosak, van hittani intézete, állami főreáliskolája, állami gimnáziuma (még csak egy osztállyal), kegyesrendi főgimnáziuma, erdőőri iskolája (a Vadászerdőben), 3 ipari és kereskedelmi iskolája, egy hadapródiskolája, 1 férfi- és 1 női tanítóképzője, 4 polgári, 2 felsőbb leány- és 23 elemi iskolája, 5 kisdedóvója, 2 árvaháza, 1 süketnéma-intézete s 1 börtöniskolája; van továbbá gazdag természettudományi és régészeti múzeuma, igen sok tudományos, közművelődési, jótékony és ipari egyesülete (köztük a dél-magyarországi természettudományi és a régészeti társulat), több polgári és egy katonai kórháza, könyvnyomdái és könyvtárai stb. Itt a következő lapok jelennek meg: Dél-magyarországi Közlöny (26. évf.), Kereskedők Lapja (4. évf.), Gyorsírászati Hírlap (3. évf.), Történelmi és Régészeti Értesítő (23. évf.), Természettudományi Közlöny (25. évf.) és Havi Közlöny (20. évf.), továbbá több német lap.

Ipara és kereskedelme: Ipara és kereskedelme igen élénk; iparvállalatai közül legjelentékenyebb a dohánygyár (1758 munkással), az Erzsébet- és a Pannónia-gőzmalom, a sörgyár, nagy szeszgyárak és ecetgyárak, páncél-kasszagyár, vasöntő és gépgyár, fűrészmalom, csontlisztgyárak, gázgyár és villanyvilágítási telep, posztó-, gyufa-, műtrágya-, nemes- és téglagyár. Kereskedelme igen élénk, fő cikkei: gabona, fa, ló és marha. A hiteligényeket az osztrák-magyar bank fiókja, 4 bank, 4 takarékpénztár és 3 szövetkezet elégíti ki. T. élénk forgalmi csomópont, honnan hat irányban megy a vasút; a Bégán tutajokon kívül kisebb gőzösök is mehetnek T.-ig. A város belsejében lóvasút (6,6 km.) közvetíti a forgalmat. Van két vasúti állomása (Józsefváros és Gyárváros), posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára, városi közhasználatú és városközi (interurbán) telefonja.

Lakóinak száma 1850-ben 17,669 volt, 1870-ben 32,223 és 1891-ben 39,884, ezen kívül 3554 katona. A polgári lakosság közt van 10,657 magyar (26,7%), 22,301 német, 315 tót, 3613 oláh, 1545 szerb és 1453 egyéb; hitfelekezet szerint van: 27,187 róm. kat., 621 helv., 4870 izraelita és 111 egyéb. E házak száma 2915. Határa 3656 ha. Történetét l. Temes vármegye.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is