Teneriffa
földrajz
(Tenerife), a Kanári-szigetek legnagyobbika és
legmagasabbika, 28 km.-nyire Gomerától, 1946 km2 területtel, (1889)
109,417 lak. A 2000 méternyi mélységből kiemelkedő sziget három egymástól korra
és külső alkatra nézve egyaránt különböző hegytömegből áll. Az É-i az Anaga
nevü vulkáni, szakadozott hegytömeg, a Ny-i, amannál régibb, a Sierra de Teno;
e kettő közt emelkedik ki a hatalmas Pico de Teyde (3715 m.), az őslakók
Ecseide-je, amelyet lábánál pálmák, feljebb gesztenyefák, aztán rétek takarnak,
mig felső részét lapilli és vulkáni hamu alkotja. Tetejét nov.- ápr.-ig hó
takarja. A Pico de Teyde legutolsó nagy kitörése 1704-ben volt; most már csak
egyes hasadékain szállnak föl meleg gőzök. Fővárosa és az egész
Kanári-szigetcsoport kereskedelmének középpontja Santa Cruz de Tenerife, (1887)
18,830 lak., három erősséggel és igen jó kikötővel, ahol az Indiába menő hajók
szokták magukat friss élelmi szerekkel és vizzel ellátni. Magasabb fekvésü
Christoval de Laguna, a régibb főváros és székhely. Érdekes város még Guimar
vagy Guiamar, 4536 lak., közelében mumiává aszott benszülöttek sírjai láthatók.
V. ö. Fritsch és Reiss, Geologische Beschreibung der Insel T. (Wintertus 1868);
Strettell, Teneriffe (London 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|