Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
tengerészet... marine
tengerészet... marine
tengerészet... nautical
tengerészet... seamanship
tengerészet... fleet air a...
tengerészet... prize court...
tengerészet... to serve af...

Magyar Magyar Német Német
Tengerészet... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tengerészet

(Marine), egyetemes elnevezése mindazon intézmények és berendezéseknek, melyeket a tengerparti állam a tengeri kereskedelem üzeme és annak megvédhetése céljából létesített. Ebből kifolyólag kereskedelmi és hadi T.-et különböztetnek meg. T. alatt azonban, elég hibásan, többnyire csak a hadi T.-et értik.

I. Hadi T. Úszó anyaga, a hadi flotta minőség és erőre nézve a tengeri kereskedelem kiterjedésétől, annak élénkségétől, a tengeren túli összeköttetések jellegétől, valamint esetleges gyarmatok és saját országának földrajzi sajátságaitól tétetik függővé. Mig Angol-, Francia- és Olaszország síktengeri hadi flották felett rendelkeznek, Ausztria-Magyarország és Németország flottái inkább csak a parti háboru céljait szolgálják és a hajók minősége, felszerelése is e célnak megfelelő. Ezen szempontból itélve, a hadi T. intézményei és berendezései általában következőleg osztályozhatók: 1. a flotta: a) Csataflotta, sík tengeren való megütközésre és ellenséges partok ellen való támadásra, mely a mai időben kizárólag páncélhajókból állván, páncélflottának is hivatik. E flotta akcióképességének fokozása, a hirszerző és biztosító szolgálatnak teljesítésére, még cirkáló-hajók, avizó-gőzösök és torpedó-naszádok beosztását igényli. b) Cirkáló flotta, békében a külszolgálatban való alkalmazásra, háboruban pedig ellenséges lobogót viselő kereskedelmi hajók átkutatása, esetleg elfogására, csataflottákhoz való beosztásra használtatik. Ehhez számíttatnak a vértezetlen fregatták, korvetták, ágyunaszádok, újabb időben a vértezett cirkáló koshajók. c) Partvédő flotta, mely páncél-ágyunaszádokból, úszó-ütegekből, torpedónaszádokból s jelenleg még a partvédelem céljaira épített külön jellegü páncélhajókból áll. d) Szállító hajók, melyek a csatahajók részére kőszenet és más üzemanyagszereket, továbbá csapatokat és más hadi szereket szállítanak. e) Torpedó-flotilla, torpedó-naszádok, torpedóanyahajók és torpedó-tárhajókból állván. f) Iskola hajók, hadapródok, hajósuhancok, gépészek, fűtők, matrózok kiképőzésére stb. g) A kikötői szolgálatra alkalmazott járművek, mint vontató-gőzösök, pilota- (kalauz) járművek-, őr-, kaszárnya-, ispotály-, hajók stb. 2. Hadi kikötők a hozzátartozó part-erődökkel, a flotta és a T.-i szertárak stb. biztosítására. 3. T.-i szertárak és telepek, mint hajógyárak, sólyák, dockok, hajók építése, javítása s felszerelésére, tüzérségi, torpedó-, akna- stb. szertárak, élelmi és ruharaktárak. 4. Képző intézetek tisztek nevelésére, a különleges szolgálati ágakban való kiképeztetésre. 5. A személyzet, t. i. a hajók legénysége, a hajógyárak munkásai és a különféle kezelési ágak személyzete.

Az egyes államok hadi T.-ének szervezete a főbb vonásokban egymáshoz hasonlít; az osztrák-magyar hadi T.-é a következő: a császári és királyi hadügyminisztérium T.-i osztálya a hadi T. legfelsőbb parancsnoksága és gazdászatkezelési hivatala; ennek élén egy (jelenleg) tengernagy mint T.-i parancsnok és mint a T.-i osztály főnöke működik, ki gazdászatkezelési ügyekben a császári és királyi közös legfőbb számszék útján a delegációnak ellenőrzése alatt áll, más tekintetben pedig a hadügyminisztérium közvetítésével a királynak felelős. Szervezetszerü beosztása hasonló a hadügyminisztérium beosztásához és következőleg tagozódik: elnöki iroda, hadműködési iroda, két ügycsoportba tartozó nyolc ügyosztály és a segédhivatal. A T.-i osztály alá rendelt hatóságok: a kikötői tengernagyi hivatal, a katonai kikötőparancsnokság, a tengerszertár-parancsnokság; a T.-i műszaki bizottság Polában, a tengerkerületi parancsnokság, a T.-i anyagszerek ellenőrző hivatala, a T.-i központi irattár Triesztben, a fiumei hadi T.-i akadémia stb. Az itt elősorolt hatóságok és hivatalok élén mint parancsnok vagy elnök egy magas rangu tengerésztiszt áll. A polai tengernagyi hivatalnak, a tengerszertár-parancsnokság és a műszaki-bizottságon kivül, melyek közvetlen a T.-i parancsnokság alatt állanak, mindannyi Polában levő had-T.-i parancsnokságok, hatóságok, hivatalok és intézetek alárendelvék, igy a katonai kikötő-parancsnokság mint közöttes parancsnokság útján a matrózkar is, mely szervezetszerüleg három matróztárcsapatra osztott 15 matróz-századból áll, azon hivatással, hogy ugy a hajók számára szükségelt kiképzett legénységet, mint a tengerszertárban dolgozó katonai munkásszemélyzetet szolgáltassa, a tüzériskola- hajó a tüzérségi személyzet kiképzésére, az akna- és torpedóiskola-hajó, matróziskola-hajó, a T.-i vizrajzi hivatal, a Sebenicóban állomásozó hajósuhanciskola-hajó, a polai T.-i kórház, a T.-i alreáliskola, tanoda, fogház, ruhatár stb.

Személyzet. A had-T. személyzete áll: tengerésztisztek és hadapródokból, továbbá a hivatalnokok és legénységből. A tengerésztisztek kizárólag a tengerészhadapródok soraiból egészíttetnek ki, és egyöntetü kiképeztetésük folytán a hadapródokkal együtt kivétel nélkül a hadi T. kölönféle szolgálati ágainak bármelyikében alkalmazhatók. A tengerésztisztikarba soroltatnak még az orvosok, hadbirák és lelkészek. A hivatalnoki kar a különleges szakismereteknek megfelelőleg oszlik meg, és pedig gépészmérnöki és üzemi, hajóépítési mérnöki, tüzérségi mérnöki, szárazföldi és vizépítészeti mérnöki, különleges műszaki szolgálatban alkalmazott, továbbá gépész és művezetői, a tanári szakban, a vizrajzi hivatalban, a gyógyszertárban működő hivatalnokokra s tengeri biztosokra. A hivatalnokok pótlása a polgári életből önként belépő s megfelelőleg kiképzett ifjak által történik. A legénység sorozás útján és csak kis részben önként belépők által, továbbá a hajósuhanc- és a gépészsuhanc-iskolából kikerültek soraiból egészíttetik ki, az altiszti sarjadékot pedig főleg ugyancsak a két utóbb nevezett iskolát jó eredménnyel végzett növendékek adják. A besorozott újoncok a matrózkarnál történt első katonai kiképeztetésük után, a különleges szolgálati ágakban való alkalmaztatásuk céljából, a különféle iskolahajókon kapják további oktatásukat s csak az oktatás befejezése után vezényeltetnek a szolgálatban álló hajókra. Atyai vagy gyámi beleegyezéssel a suhanciskolába önként ajánlkozó oly 14-16 éves ifjak vétetnek fel, kik erős, egészséges testalkattal és némi iskolai előképzettséggel birnak. Két, illetve három évi iskolázás után a jó eredménnyel vizsgázott növendékek mint altisztek soroztatnak be a hadi T. szolgálatába azon kötelezettséggel, hogy minden az iskolában eltöltött és után egy évet tényleg utánszolgálni tartoznak. A suhancok száma összesen 300, a felvétel szeptemberben történik. L. Tengerésztisztek, Tengerész-hadapródok, Tengerész-altisztek.

Alkalmazás. A flotta hajóinak alkalmazását illetőleg évenkint egy szolgálatba állítási terv állapíttatik meg, melyből a hajók felszerelésének célja - p. külszolgálati, iskolai, gyakorlati vagy más célokra - is kivehető. 1. Külszolgálatra. A diplomáciai és a kereskedelmi-diplomáciai viszonyok megkövetelik, hogy az idegen tengereken a rendőrszolgálat teljesítésében az alattvalók érdekeinek, nemkülönben a saját érdekeknek megvédésére, az állami tekintélynek fentartására s szükség esetén annak fegyveres erővel való megóvására saját hajók is közreműködjenek. E célból Ausztria-Magyarország a khinai és indiai vizekre évenkint egy hajót küld ki, a Földközi- és Adriai-tengeren egy hajórajt tart felszerelésben, Konstantinápolyban pedig állandóan egy hajót állomáson. 2. Iskolai és gyakorlati célokra. Ugy a hadapródok, hajósuhancok és matrózok első T.-i kiképeztetése céljából rendesen vitorlás vagy árbocozattal felszerelt hajók az év folyamán néhány hónapra szolgálatba állíttatnak, de a saját vizeket csak ritkán hagyják el és az oktatás befejezése után ismét leszereltetnek. 3. Más célokra. Ide tartozik a hadi hajóknak közhasznu célokra és a tudomány szolgálatában való alkalmazása. Minden idegen tengereken járó hadi hajónak kötelességévé tétetik az általa felkeresett országok politikai, társadalmi, statisztikai, földrajzi stb. viszonyairól adatokat szerezni és ezekről jelentést tenni. A saját vizeinket ábrázoló tengertérképek, valamint a világító tornyok jegyzékének készítése, nemkülönben az összes tengertérképek és világító tornyok jegyzékének nyilvántartása a polai vizrajzi hivatal által történik.

A szolgálatba állított hadi hajók mindig hadszerüleg, a tartalékban levők oly módon szereltetnek fel, hogy teljes felszereltetésük egy pár nap alatt befejezhető. A hajót vezénylő tiszt a parancsnok, kinek hatalma és felelőssége egyaránt nagy. Utána következik az első tiszt (összrészlettiszt, nálunk első kapitánynak is hivják), ki a belső szolgálatot, gyakorlatokat vezeti, a hajó szerepkönyvét állítja össze és a parancsnokkal szemben mindenért felelős, ami a hajón történik; a közvetlen alája rendelt legmagasabb altiszt a csónakmester. Rangban következnek: a tüzérségi tiszt a tüzérségi kiképzés és gyakorlatok vezetésére, alája rendelt altiszt a tüzérmester az összes tüzérségi anyagszerek és lőszerraktárak kezelésére; a navigáció- vagy hajózást vezető tiszt, kire a hajónak hajózási tekintetben való biztos vezetése, valamint a csillagászati megfigyelések eszközlése háramlik, közege a kormánymester. A többi tisztek mint üteg-, torpedóparancsnokok, manövertisztek stb. alkalmaztatnak, s négyóránkinti felváltás mellett rendes szolgálatot mint őrtisztek teljesítenek. Ők vezénylik az őrszolgálatban álló legénységet (a legénységnek felét), felelősek a hajó helyes vezetéseért s négy órát tartó őrszolgálati idő alatt a fedélzetet el nem hagyhatják. A hajógépnek rendes működéseért a vezető gépészmérnök felelős, ki mellé 2-3 gépész az őrszolgálat teljesítésére van rendelve. Az őrszolgálatban levő gépész az őrtiszttől veszi a parancsokat és annak utasításai szerint szabályozza a gép járatát. A gép és kazánok kezelő személyzete a hajó nagyságához mérten 50-80 fő. A gépanyagszerek kezelője a gépmester. Az egyes tengeri államok hadi hajóinak jegyzéke az évenkint megjelenő Marine-Almanachban található.

II. Kereskedelmi T. Nagyobb kereskedelmi hajókon, különösen gőzhajókon a szolgálat hasonlóan kezeltetik, mint a hadi hajókon. A hajót vezénylő tisztet kapitánynak (első), a beosztott tiszteket második, harmadik kapitánynak nevezik. Német postagőzösökön mint beosztott tisztek az első, második, harmadik kormányos szerepelnek. A tisztekhez tartozik még a gépész, orvos s némely hajón az élelmező-mester is. A legénység áll: kormányosokból, matrózokból és suhancokból, kik között altisztek: a csónakmester, hajóács, vitorlamester és a főszakács. A fegyelem és rend fentartása okából a kapitánynak bizonyos fenyítő hatalma van, melynek használatára szükség esetén az utasokkal szemben is jogosult, de csak azon esetben, ha a hajó útközben lévén, a konzulnak vagy egy saját nemzetbeli hadi hajónak közbenjárása ki nem kérhető. A világ összes államainak a tengerentúli kereskedelemmel foglalkozó flottájaaz utolsó negyedszázadban hasonlólag a vasúthoz vagyon gyarapodott, sőt 1871 óta ezt aránylag túl is szárnyalta. Jellemző, hogy a gazdászat hanyatlásának idejében, midőn a vasútépítés bizonyos korlátok közé szorítva csaknem stagnált, a gőzhajók építése lendületet mutat, sőt tengeri járóműveket a szükségleten túl építettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is