Tengeri csillagok
állat
(Asteroidea), a tüskebőrü állatok egyik osztálya; a
lapított test leggyakrabban ötsugaru és csillagforma; fölületét szabályosan
elhelyezett, leggyakrabban tüskézett mészlemezkék födik, hasoldala
csigolyaforma, mozgékony mészvázrészleteket tartalmaz; szájuk alul, a sugarak
középpontján fekszik és a fogakat helyettesítő öt lapos tüskével fegyverzett;
bélcsatornájuk néha vakon végződik, máskor végbélnyilással bir, de mindig
vakbélszerü kitüremlésekkel van ellátva; a végbélnyilás ha megvan, a hátoldalon
nyilik; lábacskáik, az u. n. ambulakrál barázdában fekszenek; madreporalemezük
a hátoldalon van. Vált ivaruak és majdnem kizárólag ivaros úton szaporodnak,
előfordul azonban ritkán az oszlás útján való szaporodás is. A peték
termékenyítése a tenger vizében történik. A lárvák átalakuláson mennek át, egy
részük Bipinnaria-, más részük Brachioloria-lárva elnevezés alatt ismeretes.
Kizárólag tengerekben élnek, igen nagy visszaszerzési képességgel birnak,
elveszített sugaraik hamar kinőnek. Helyüket mászkálással változtatják s e
célra az ambulakrál lábacskák szolgálnak, néha azonban a karok maguk is
mozognak. Igen falánk állatok, különösen lágytestü állatokkal és rákokkal
táplálkoznak, de fiatal halakban is tesznek kárt. Jelenben is élő fajaiknak
száma a 500-at meghaladja s mintegy 60 nembe tartoznak; de van több kihalt
fajuk is. Három nagy csoportra oszthatók: csillagkaruakra, kigyókaruakra
(Ophiuridae), hengeres karokkal, a hasoldalon fekvő madreporalemezzel, és
osztott karuakra, melyeknél a hengeres karok többszörösen ágazottak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|