Tengeri harcászat

hajók, hajóhadak, hadi flották egymással való megütközése alkalmával tanusított harcmódja. A tengeren vívott harcban használt fegyverek a következők: 1. a hajó maga, a homlokélen a viz felszine alatt előre nyuló sarkantyunak felhasználása által (vérteshajók, koshajó), 2. a tüzérségi lövegek, 3. a torpedó. A T. ezen fegyvereknek mikénti alkalmazását tanítja. A szerint amint egyes esetekben vagy egy éppen vívandó ütközetben az általános felfogás szerint ezen fegyvernemek közül az egyik v. másiknak használata előnyösebbnek mutatkozik, illetve az egyiknek vagy másiknak használatára nagyobb súlyt fektetnek, megkülönböztethető még döfő-, tüzérségi és torpedó-T. A nézet a mai napon az, hogy ha a harcviszonyok ezt lehetővé teszik, mind a három fegyver alkalmazásba jőjjön, ez pedig nagyon valószinü, miután tengeri ütközetben a harchelyzet csaknem minden pillanatban változik. Amig a hajók fordulataikat végezik, a lövegeknek tüzelésére fektetendő a fő súly, ha pedig a hajók egymást kellőleg megközelítették és a hajó iránya kedvező, ugy a torpedó lancirozására (kilökésére) kell törekedni; a döfés azonban, ha a hajók egymáshoz viszonyított helyzete azt lehetővé teszi, soha el nem mulasztandó, miután oly végzetes hatás, mint a döfés által, a másik két fegyverrel e nem érhető. A nehéz lövedékekkel az ellenséges hajót lehetőleg a viz felszine alatt kell eltalálni, hogy léket ütve a viz betóduljon, a hajó v. sülyedjen, v. kettős fenekü hajók kormányképessége csökkenjen, a hajó vitális részei, a gépezet, kazánok, töltényraktárak szétromboltassanak. Ha a hajók egymáshoz közel vannak, akkor a csata-árbocok kosaraiban, valamint a felső fedélzeten elhelyezett mitrailleuseök és gyorstüzelő ágyuk az ellenséges hajó fedélzetén lévő emberek ellen tüzelnek. Ellenséges hajónak megmászása és kézi tusával való elfoglalása a mai időben már alig képzelhető, mert mielőtt arra kerülne a sor, a mostani fegyverek a hajót bizonyára már tönkre tették. Ha a hajó harc közben nemzeti lobogóját lehúzza, ugy ez a megadásnak jele. A T. fegyvereihez számítandók még a tengeri rűzaknák, torpedónaszádok és a kikötők elzárásához szükségelt hadi anyagszerek. V. ö. Attlmayr, Seetaktik (Pola 1875); Mittheilungen aus dem Gebiete d. Seewesens (u. o., évenkint); Army and Navy Gazette (London, évenkint).

Forrás: Pallas Nagylexikon