Tengernagy

(admirális), a tengeri haderő főparancsnoka. A középkorban, midőn a tengeren népjogilag rendezett állapotok helyett még az ököljog uralkodott, a kereskedelmi hajó magában nem igen mert nagyobb útra kelni, hanem több hajótulajdonos egy társaságot alkotván, a hajókat együtt egy admirálisnak vezetése és parancsnoksága alatt bocsátották útnak. Ily eljárást a spanyolországi mórok követtek első ízben és ők voltak azok, kik az admirális címeket először használták. 1142-ben a sziciliaiak nevezték igy a hajóhad főparancsnokát; Angolországban pedig 1216-ban, a franciáknál 1284. jött ezen cím használatba. A tengeri államok ilyen címzés mellett mihamar magas állami méltóságokat kreáltak és pedig megkülönböztették a fő-T.-ot (Gross-Admiral), mint az összes tengerészet főnökét, és az al- és ellen-T.-ot, mint egyes hajóhadrészek parancsnokait. Ezen címzés jelenleg Angolországban a legelterjedtebb. Törökországban a flotta főnöke kapudan pasa címet visel. A többi tengeri államok a T.-nak három osztályát különböztetik meg, hasonlóan a szárazföldi hadsereg tábornoki karának rangfokozataihoz, és pedig T. (táborszernagy, lovassági tábornok) al-T. (altábornagy), ellen-T. (tábornok). A tengerésztisztek T.-i csoportját lobogós tiszteknek is nevezik azért, mert annak minden tagja ugy a hajójának árbocán, mint a csónakjában is külön lobogót visel. A hajórajnak azon hajóját, amelyen a vezénylő T. van, lobogós vagy vezérhajónak hivják.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Ranglobogó