Tengernagy
rang
(admirális), a tengeri haderő főparancsnoka. A középkorban,
midőn a tengeren népjogilag rendezett állapotok helyett még az ököljog
uralkodott, a kereskedelmi hajó magában nem igen mert nagyobb útra kelni, hanem
több hajótulajdonos egy társaságot alkotván, a hajókat együtt egy admirálisnak
vezetése és parancsnoksága alatt bocsátották útnak. Ily eljárást a
spanyolországi mórok követtek első ízben és ők voltak azok, kik az admirális
címeket először használták. 1142-ben a sziciliaiak nevezték igy a hajóhad
főparancsnokát; Angolországban pedig 1216-ban, a franciáknál 1284. jött ezen
cím használatba. A tengeri államok ilyen címzés mellett mihamar magas állami
méltóságokat kreáltak és pedig megkülönböztették a fő-T.-ot (Gross-Admiral),
mint az összes tengerészet főnökét, és az al- és ellen-T.-ot, mint egyes
hajóhadrészek parancsnokait. Ezen címzés jelenleg Angolországban a legelterjedtebb.
Törökországban a flotta főnöke kapudan pasa címet visel. A többi tengeri
államok a T.-nak három osztályát különböztetik meg, hasonlóan a szárazföldi
hadsereg tábornoki karának rangfokozataihoz, és pedig T. (táborszernagy,
lovassági tábornok) al-T. (altábornagy), ellen-T. (tábornok). A
tengerésztisztek T.-i csoportját lobogós tiszteknek is nevezik azért, mert
annak minden tagja ugy a hajójának árbocán, mint a csónakjában is külön lobogót
visel. A hajórajnak azon hajóját, amelyen a vezénylő T. van, lobogós vagy
vezérhajónak hivják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|