Tengerszem-csúcs

A Magas-Tátra legszebb kilátóhegye a Tengerszem-csúcs. A Bélai-Tátrától a Krivánig gyönyörködhetik a szem a csúcsok sokaságában, míg a lábánál elterülő völgyeket szerteszórt, csillogó tengerszemek tarkítják. Emiatt is kapta a csúcs a "Magyar Rigi" nevet. (Bár Svájc leghíresebb hegye a Matterhorn, a turisták által látogatott kilátóhegyek közül az elsőség a Luzern melletti Rigit illeti. Ma kötélpályán is elérhető csúcsról gyönyörű panoráma nyílik a környező tavakra és dél felé az Alpok főgerincére). A legjelentékenyebb ormok mind láthatók róla s felülmúlhatatlanul szép a lepillantás a Tengerszem és Halastó felé, amelyek a sötétzöld törpefenyők között mintegy 1000 méterrel mélyebben tündökölnek. A Tengerszem-csúcs a Magas-Tátra főgerincének egy sarokpontjában emelkedik. Tőle DK-re a koronás Tátra-csúcs fekszik; közöttük a széles Hunfalvy-hágó. A belőle Ny felé folytatódó főgerincben - a Békás-tavi-hágó mély nyílása után - a Simon-torony szomszédos vele. É felé a Hét-Gránátossal végződő hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amelyben a Tengerszem-csorba választja el a Dénes-csúcstól. A Tengerszem-csúcsnak három orma van: ÉNy. orom - 2499,2 m; innen legszebb a kilátás, ez egyben Lengyelország legmagasabb pontja, az országhatáron fekszik. Az oromra felér a Topor-irtásról (Toporowa Cyrhla) kiinduló, a Halastavi-völgyet a Menguszfalvi-völggyel összekötő piros jelzésű ösvény. Ez a legmagasabb pont a Tátrában, ahová jelzett turistaösvény vezet. Az orom egyben elágazási pont is - itt ágazik el a Halastavi-völgyet a Poduplaszki-völgy ny. oldalvölgyeitől, részeitől elválasztó oldalgerinc, amelyet a Nagy-Békás-csúcs után Békás-gerincnek nevezünk. középső orom, főorom - 2503 m; már teljesen szlovák területen van, az ÉNy. oromtól a Hátsó-Tengerszem-átjáró választja el. DK. orom - 2473 m; a főoromtól a Középső-Tengerszem-átjáró választja el. A Poprádi-tótól a Hunfalvy-hágón át jól készített ösvény vezet fel rá. A Halastó felől is igen gyakran látogatják, és bár ez az útja is jelzett ösvény, lényegesen nehezebb és fárasztóbb a déli oldal útjától. Lengyelország legmagasabb pontja azonban rendkívüli vonzerővel rendelkezik, nyáron szép időben többszáz ember is felmegy naponta a csúcsra. Első megmászó: Blasy Ede - Ruman János vezetővel, 1840. VIII. 20-án, zergevadászat közben. Magyar és német nevét első megmászójától, Blasy Edétől kapta 1853. VIII. 2-án, amikor nyolc barátjával újra a csúcson járt és a Tengerszemre nyíló csodaszép kilátás névadásra ihlette. A lengyelek eredetileg Rysy-nek a Nagy-Békás-csúcsot nevezték, vagy inkább a Nagy-Békás-csúcs, Dénes-csúcs és Békás-Barát komplexumát. A lengyel - és ebből átvett szlovák elnevezés - az eredeti komplexum a G?sienicavölgyi-Fekete-tó felől nézve folyosókkal barázdál, karcolt hegyoldal látványából ered (porysowane=barázdált, karcolt). Az elnevezés az irodalomban először 1863-ban jelent meg. Ivan Houdek 1941-ben tévesen azt állítja, hogy a csúcs szlovák és lengyel neve a rys=hiúz állatnévől ered. A Rysy elnevezést Risse formában először Hildebrandt használta 1863-ban. A legenda szerint, a csúcson járt Vlagyimir Iljics Lenin. A csúcs megközelítése. Hunfalvy-hágóból, a délkeleti gerinc megkerülésével Készített ösvény. Piros jelzés. A hágóból az ösvény a széles DK. gerinchát oldalán szerpentinekben kanyarog felfelé, majd átkelve egy kis oldalgerincen, kissé leereszkedik, és elhaladva a főorom alatt (közben egy könnyű kis kéményben 2 m-t le egy mélyebben fekvő párkányra), végül meredeken felvisz az ÉNY. kilátóoromra (30 p). A fenti út, összekötve a Poprádi-tótól a Menguszfalvi-völgyben a Hunfalvy-hágóhoz felvezető úttal, a Tengerszem-csúcs szokásos, legkönnyebb útja. (A Poprádi-tótól 3 ó.). Halastótól, a Tengerszem katlanán át (É-ról). Piros jelzés. Alsó része járóterep, végső része könnyű, de meglehetősen kitett mászás. Bár igen sűrűn járják, gyakorlatlanoknak csak megfelelő vezetés mellett ajánlható. A Halastavi-menedékháztól balra a tó körül vezető ösvényen a tó D. végéhez, ahonnan a tófalon szerpentinösvény visz fel a Tengerszem É. partjához (vaskereszt; 50 p). A tavat balra megkerülve, a tó D. végéről a törmelékkúpon a völgykatlan hátterét képező fal alá. A füves törmelékkúp tetejéről az ösvény egy gyeppadra lép át és jobbra átvezet ahhoz az omladékkal telt széles szakadékhoz (ebbe folyik le a fentről jövő patak), amely a felső völgymedencéhez húzódik fel. Ebben a szakadékban mozgó tömbökön, törmeléken fel a felső völgymedence tágas törmelékmezőjére. Ezen fel a falak tövének közeléig, majd innen a balra emelkedő törmeléklejtőn egy hosszú és keskeny hószakadék kezdetéhez, amely a Tengerszem-csúcs vad É. falának tövében a csúcs felé húzódik. A szakadékot balról egy vele párhuzamosan futó, meglehetős erősen előlépő, széles borda kíséri. A borda kezdeténél (kb. 2170 m; 2 ó) vaskapcsok. A bordán törmelékes padokon, lépcsőkön zegzugos irányban fel (helyenként meglehetősen kitett; a nehezebb helyeken láncok és vaskapcsok). A borda végül a Tengerszem-csúcs É. gerincére torkollik, kevéssel a csúcs alatt (50 p). A gerincen jobbra igen kitett, keskeny élre, és egy kis csorbán át vaskapcsok segítségével a gerincen még egy keveset meredeken fel, majd kitérve a NY. oldalba, könnyű lépcsőkön jobbra fel a csúcs ÉNY. ormára (10 p; a Halastótól összesen 4 ó).