Teniers

(estsd: tenyé vagy tenírsz), 1. Dávid, az idősb, flamand festő, született Antwerpenben 1582., meghalt u. o. 1649. Eleinte bátyjának T. Juliánnak volt tanítványa, azután Rubens műhelyében dolgozott, majd Olaszországba utazott és ott főleg Elsheimer hatása alatt állott. 1606. visszatért Antwerpenbe, ott a festőcéh tagja lett. Teljesen hiteles műve különben csak a douaii múzeumban levő Boszorkányok kivonulása (1633); a többi neki tulajdonított kép közül valószínűleg tőle, és nem fiától való: Szt. Antal kísértése (berlini képtár) stb. Ez utóbbihoz hasonló jellegű és tárgyú a budapesti országos képtárban levő (560. sz.) kép. Azonkívül egy furulyázó pásztorfiú képét is neki tulajdonítják u. o. (561. sz.).

2. T. Dávid, az ifjabb, flamand festő, született Antwerpenben 1610., meghalt Brüsszelben 1690. Atyjának volt tanítványa, de utóbb főleg Brouwer hatása alatt képezte ki magát, 1633. az antwerpeni festőcéh tagja, 1650 körül pedig brüsszeli udvari festő lett. Utóbb Lipót Vilmos főherceg képtárának volt igazgatója és mint ilyen több érdekes, a gyűjteményt ábrázoló képet festett (Bécsi múzeum, Müncheni képtár). Óriási termékenysége mellett - mintegy 800 képét ismerjük - nem volt sokoldalú művész. Műveinek tárgyait nagyrészt a flamand parasztok életéből veszi; munka közben festi le őket. Némely képe katonai jeleneteket ábrázol, máskor a Bibliából veszi ugyan tárgyait, de teljesen genreszerűen dolgozva fel őket; állatokat is fest, de szereti a fantasztikus, kísérteties jeleneteket is. Kiváló festői érzékről tanúskodik képeinek tájképi része; különben önálló tájképekkel is nagy sikerrel próbálkozott meg (a brüsszeli királyi palotát ábrázoló szép képe a budapesti országos képtárban, 757. sz.). Legkitűnőbb, részben világhírű képei: Szerelmes pár a pajtában (1634, Karlsruhei képtár); Ivó társaság (1634, Manheimi képtár); borbélyműhelyt ábrázoló, nem éppen finom tárgyú, de pompásan megfestett, jellemző képe a budapesti országos képtárban (1636-ból, 565. sz.); Tánc a szabadban (1637, madridi múzeum), kedvelt, legtöbbször ismételt és változtatott tárgyainak egyike; Kártyázók (1639, u. o.); Őrszoba (amsterdami múzeum); Korcsma udvara (1641, drezdai képtár); Lövészek gyülekezése az antwerpeni városház előtt (szt.-pétervári Eremitage); A tékozló fiú; Péter megtagadta Krisztust; Lipót Vilmos főherceg kócsagvadászata; Szt. Antal kísértése (Párizs, Louvre); Tánc a korcsmában; Parasztlakodalom; Az alkimista (utóbbi 1680, müncheni képtár); Parasztkonyha (Firenze, Uffizi-képtár); Korcsma az angyalhoz; A dohányzó (Szt.-Pétervár, Ermitage); Táncoló parasztok (London, Buckingham-palota); Parasztlakodalom; Szt. Antal kísértése; Az öreg fogorvos (drezdai képtár); Szt. Antal kísértése (berlini múzeum); Az alkimista (Bridgewater képtár); a művésznek, nejének és kertészének képmása (Grosvenor-House); Céllövés madárra Brüsszelben (1653, Bécsi múzeum); falusi búcsút ábrázoló nagy kép (1653, brüsszeli képtár); Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből vett 12 kép; macska- és majomjelenetek; Szt. Antal kísértése stb. Hasonló tárgyúak kitűnő rézkarcai is. Az ő nyomdokaiban haladt öccse, T. Ábrahám (1629-70) is, de kevesebb sikerrel. V. ö. Rosenberg, David T. der jüngere (Bielefeld és Lipcse 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon