Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tennessee á... big bend st...

Magyar Magyar Német Német
Tennessee... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tennessee

földrajz

(ejtsd: tennesszi)

1. az Ohio 1300 km. hosszu, baloldali mellékfolyója az amerikai Egyesült-Államokban; az Alleghany-hegységben, a Kingtonnál egyesülő Clinch és Holston forráságakból ered, Virginián, t.-n, Alabamán, Misszisszipin folyik át és Kentuckyben, Paducah közelében torkollik. Florence fölött 32 km.-nyi hosszuságban a Musele Shoals nevü sellőket alkotja, amelyeken át csatorna segélyével a kisebb hajók Kingstonig is feljuthatnak. Mellékvizei: Kingston fölött a French-Broad-river és Little-T., Kingston alatt a Hiawassee, Sandy, Clarks, Sequatchee, Flint, Elk és Duck.

2. T., az amerikai Egyesült-Államok egyike Kentucky, Virginia, Misszisszippi, Alabama, Georgia, Misszuri, Arkansas és É.-Karolina közt, 108,910 km2 területtel (1890) 1.767,518 (891,585 férfi, 875,993 nőt), 1 km2-re 16 lak. Felszine olyan mint Kentuckyé. Az éghajlat aránylag enyhe és a Misszisszippi melletti részek kivételével egészséges. Az erdők a hegyekben elég terjedelmesek, amelyek az export számára is szolgáltatnak fát és terpentint. A föld termékeny és a fő foglalkozás a földmívelés. Kiterjedéséhez képest az állattenyésztés is jelentékeny. A bányászat szolgáltat sok szenet (1887-ben 2,47 millió dollár értékben), vasércet, kitünő márványt és ezüstöt. Az ipar gyorsan fejlődik; a jelentékenyebb iparos helyek: Chattanooga, Nashville, Memphis, Knoxville. T. 96 countyra van fölosztva; fővárosa Nashville. A végrahajtó hatalom élén álló kormányzót, a 33 szenátort, valamint 99 képviselőt 2-2 évre választják. A washingtoni kongresszusra 2 szenátort és 10 képviselőt küld. T. az északamerikai szabadságharc előtt É.-Karolinának volt része. 1790. territoriummá, 1796 jun. 1. pedig állammá lett. 1861. a rabszolgaságot védő államokhoz csatlakozott; ezek legyőzetése után T. szintén megszüntette a rabszolgaságot és 1870. új alkotmányt adott magának. V. ö. Sheppard, T. State Gazetteer for 1866 (Cincinnati); Phelan, History of T. (Boston 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is