Tenosz

(Tinosz), külön járást (eparchiát) alkotó sziget a Kikladok közt, DK-re Androsztól, amelytől csak egy keskeny tengerszoros választja el, 204 km² területtel, 11,442 lak. (akik közt legalább ¹/₃ r. kat.). A részint kristályos, részint krétakorszakbeli kőzetekből álló sziget földje egészen hegyes; legmagasabb hegycsúcsa a Szkhionia (713 m.) az ÉK-i részén van; mig a közelében emelkedő Kikniaszban nagy barlangok vannak, amelyekben a régi hagyomány szerint Aeolus lakott. A jól öntözött föld fő terméke a szőllő; ennek termelése, a szerpentinkő-bányászat és a selyemszövés a lakosok fő foglalkozása. D-i partján, az antik T. helyén áll fővárosa és legjelentékenyebb kikötővárosa Hagiosz-Nikolaosz vagy T., 2400 lak., a Pangia Evangelisztria nevü hires búcsujáró-templommal, amelyben egy csodatevő Mária-képet őriznek és amelyet évenkint sok ezer jámbor zarándok keres föl. 10 km.-nyire tőle van a régi velencei erősség Exoborgo. T. athéni gyarmat volt. A XIII. sz.-tól kezdve 1715-ig a velenceieknek volt birtokában. V. ö. Foulton és Goldschmidt, Über die geol. Verhältnisse der Inseln Syra, Syphnos und Tinos (Jahrbuch der geol. Reichsanstalt, Bécs 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon