Terek
földrajz
616 km. hosszu folyó az orosz Ciszkaukáziában. Aragva néven
a Kaszbek, a Kaukázus fő gerince és ez utóbbit az É-i mellékágával összekötő
hegylánc által körülfogott Truszo nevü hegyszakadék glecsereiből ered.
Kargalinszk alatt elágazik és megkezdi mocsáros, nagyobbára nomád kalmukok
lakta deltájának képzését. Ebben a fő ágak a Kiszljar várost átszelő Ó-T. és a
legdélibb ág az Új-T. Ez utóbbi a Kaspi-tengernek az Ucs nevü foldnyelv által
alkotott Agrahan nevü öblébe torkollik. A torkolatnál környéke mélyebben
fekszik mint a viz felszine; ezért áradásai ellen nagy töltésekkel védekeznek.
Nagyobb mellékfolyói balról az Ardon, Uruh és a Malka a Bakszannal; jobbról a
Szunzsa az Asszával és az Argun. 410 km.-nyi hosszuságban mehetnek föl rajt a
kisebb hajók. Vizkörnyéke 59,707 km2. T.-vonalnak vagy T.-útnak
hivják a gruziai hadi út É-i részét, amely a T. mentét követi és amelyet a
hegyi népek támadásai ellenében Moszdoktól kezdve fölfelé a Nagy-Kaukázuson át
Georgiába vezető hágóig kisebb erődítmények védenek; ezek közé tartozott
Vladikavkáz is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|