Teréz-akadémia

bécsi cs. és kir. akadémia, eredetileg Collegium Theresianum az örökös tartományokbeli nemes származásu ifjak nevelésére. 1746 novemberben nyilt meg a jezsuita atyák vezetése alatt. Kezdetben csak fizető nemes növendékek vétettek föl 100 darab arany évi tartásdíj mellett. Mária Terézia 1749 dec. 30. kelt alapítólevelében kizárólag nemes ifjak részére 10 alapítványi helyet szervezett és addig is, mig erre fölhasználható egyházi javadalmakat bocsáthat az intézet rendelkezésére, ideiglenesen kincstári javadalmazást biztosított azon kikötéssel, hogy az intézet örökké az ő nevét viselje és annak szervezetén az ő és utódai beleegyezése nélkül semmi változás se eszközöltessék. Nemsokára ezután az intézet négy (egy magyar, három osztrák) megüresedett egyházi javadalom birtokában volt; az ezen, valamint magánosok által s Magyarország javára tett újabb alapításokkal együtt az alapítványi helyek száma az 1894-95-iki tanévig 178-ra emelkedett. Az intézetnek eredetileg kizárólagosan nemesi jellegét Ferenc József 1849 szeptember 29-én megszüntette. A Mária-Terézia-féle alapítványok szerint az intézetnek kettős célja van: megkönnyíteni a nemeseknek, hogy fiaik magasabb műveltséghez jussanak és a közszolgálat számára kiválóbb férfiakat nevelni. Az intézetben eredetileg csak a mai gimnáziumi keretébe tartozó tantárgyakat tanították; később azonban a modern nyelveket és jogi tanulmányokat is felölelvén, akadémia elnevezést nyert. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a növendékek a jogi tanfolyam első és második évében mint bentlakók járnak a bécsi egyetemre; a jogi tanfolyam harmadik és negyedik évét a magyar növendékek a budapesti egyetemen, vagy felsőbb engedéllyel más, de okvetlenül magyar jogi tanintézetben kötelesek végezni. A gimnáziumi tanulók az Ausztriában kötelező tanterv szerint nyernek oktatást és teszik le az érettséget; a magyar növendékek ezenfelül magyar nyelv és irodalomtörténetből, Magyarország földrajzából és történetéből külön magyar nyelvü oktatást nyernek s e tárgyakból kötelesek érettségi vizsgálatot is tenni. Az alapítványos növendékeket mellékköltségek címén legföljebb évi 200-300 frt terheli. Az önköltségüekért évi 1500 forint fizetendő. Ennek fejében az intézet minden tantárgy oktatásáról és teljes ellátásról maga gondoskodik. Mint nevelő intézet az osztrák közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt áll. A magyar érdekeket a magyar királyi közoktatási miniszter javaslatára a király által kinevezett magyar kormánybiztos képviseli. A magyar közalapítványi helyek száma a legújabb időkig összesen 31 volt, a király azonban 1896 márc. 17-ről kelt elhatározásával, Magyarország ezredéves fennállásának emlékére öt új magyar teljes alapítványi és tiz, egyenkint 500 frttal segélyezendő félfizetéses hely szervezését rendelte el. A régebbi alapítványi helyekre csakis katolikus, a Ferenc József és Rudolf trónörökös nevét viselő alapítványi helyekre bármelyik bevett keresztény hitfelekezehez tartozó ifjak pályázhatnak, ha magyar állampolgároknak Magyarországon született fiai. Az alapítványi és félfizetéses helyeket a király adományozza a közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az intézetben mindenkor két magyar születésü s a magyar nyelvben teljesen jártas tanítót, nemkülönben két ugyanilyen nevelőt (praefectus) alkalmaznak. A növendékek előmeneteléről az akadémia igazgatósága minden félév berekesztése után 14 nap alatt köteles a magyar királyi közoktatásügyi miniszternek jelentést tenni. Az 1894-95-iki tanévben 36 alapítványos és 31 fizető magyar növendéke volt az intézetnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon