Terézia

1. (spanyolul Teresa de Jesus) szent, karmelita apáca és spanyol irónő, szül. Avilában (Ó-Kasztilia) 1515 márc. 28., megh. Alba de Liste kolostorban (Ó-Kasztilia) 1582 okt. 4-én. 1533 november 2-án atyja akarata ellenére karmelita kolostorba lépett. 1534 nov. 3. letette az ünnepélyes fogadalmat. 1562. IV. Pius pápa felhatalmazásában a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, visszaterelvén azt a régi szigoru szabályok alá. Az első ily kolostor volt az avilai, amelynek főnöknője lett és melyet a pápa 1565. megerősített. 16 nőszerzeten kivül 15 férfiszerzetet is alapított. E reformmunkái közepette számos könyvet irt, nagy részt előljáróinak rendeletére, melyek a misztikus teologiának legjobbjai közé tartoznak s majd minden nyelvre le vannak fordítva. Boldoggá avatta V. Pius 1614 ápr. 24., szentté XV. Gergely 1622 márc. 12. Emléknapja okt. 15. Műveit kiadták: De la Fuente Vince a spanyol irók könyvtárában (Madrid 1861); Mella C., Opere de S. Teresa (Modena 1871) stb. Életrajzát megirták: Ribera, Vida de la Madre Teresa; Heunes, Das Leben der heiligen Therese; Hahn-Hahn grófnő és ő maga: Exclamaciones et meditaciones de S. Teresa (Brüsszel 1682). V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (X. köt.); Hergenröther, Kirchengeschichte (III. köt.).

2. T. Sarolta Marianna, bajor hercegnő, szül. Münchenben 1850 nov. 12-én, Luitpold herceg (a mostani régens) leánya. Ismételten nagyobb utazásokat tett, melyeket azután Bayer Teréz álnév alatt leirt. Munkái: Reiseeindrücke u. Skizzen aus Russland (Stuttgart 1884); Über den Polarkreis (Lipcse 1889). Jelenleg a szt. Anna keresztes hölgyek főnöknője (Münchenben). A bajor akadémia tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon