Termeszek
állat
(Termitidae), az álrecésszárnyu rovarokhoz, a
roncsolók csoportjába tartozó rovarcsalád. Fejük szabad; rövid csápjuk
12-20-tagu, olvasóformáju; vastag alapi taggal; szemeik kerekek; két
pontszemmel; állkapocstapogatók 5-, ajki tapogatók 3-taguak. Társaságban élnek.
Van: királyné, herék, katonák és dolgozó. Mig az előbbek szárnyasok, addig az
utóbbiak szárnyatlanok. Különösen a katonák tünnek ki hatalmas fejükkel és
állkapcsukkal. Afrika és Amerika forró vidékein laknak és építményeikről, valamint
kártételeikről nevezetesek. 3-5 m. magas, 12-15 m. kerületü, boglyas kemencéhez
hasonló építményeik vannak, melyek belülről több emeletre osztvák, kivülről
pedig olyan kemény, hogy, mint Savage mondja, egy bika is reámehet, a nélkül,
hogy összeomlanék. Kártételeik hihetetlenek. Igy Humboldt említi, hogy
Mexikóban egyetlen egy éj alatt egy egész levéltárat összes irományaival együtt
felfaltak. Hasonlóan Indiába szállított hangszereket, vagy Kögel tudosítása
szerint a fegyverek farészeit annyira tönkretették, hogy teljesen
hasznavehetetlenek lettek. Minden, ami megrágható, martalékukká válik. Egész
házakat elpusztítnaka, mint ahogy 1814-ben a kalkuttai kormányzó palotáját
döntötték romba. Hasznuk nagyon kevés. A benszülöttek eszik, megszárítva
lisztet készítenek belőlük és állatoknak szolgálnak eledelül. Mintegy 80 faj
ismeretes, melyek közül Európában 3, Magyarországban pedig csak 1 fordul elő.
Nevezetesebbek: Termes fatalis L., afrikai; T. lucifugus Rossi, Dél-Európában;
Calotermes flavicollis Fabr., déleurópai és északafrikai.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|