Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
természet disposition...
természet nature
természet (... temperament...
természet u... to draw fro...
természet- natural
természetad... inborn
természetbe... in kind
természetbe... loose
természetbe... in kind
természetbe... tax in kind...
természetbe... tommy
természetbe... tommy
természetbő... intrinsic d...
természetbú... naturalist
természetbö... virtuoso, v...
természetel... it is again...
természetel... perverse
természetel... unnatural
természetel... contrarious...
természetel... contrariwis...

Magyar Magyar Német Német
természet Natur (e)
természet &... Naturell (s...
természetbe... Naturalien ...
természetbú... Naturforsch...
természetel... naturwidrig...
természetel... unnatürlich...
természetes... natürlich
természetes... naturgemäß
természetes... naturfarben...
természetes... freilich
természetes... natürlich
természetfe... übernatürli...
természethű... naturgetreu...
természeti physisch
természeti ... Bodenschatz...
természeti ... Naturschätz...
természetke... naturverbun...
természetra... Naturgesich...
természetra... Naturkunde ...
természetű ... geartet

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Természet

meghatározás

(natura), a létező dolgok összessége, amennyiben nem emberi kéz alkotta, hanem magától lett, termett és állandó, az emberi önkénytől független törvények szerint fennáll és változik. Ez állandó törvények folytán, melyek a dolgoknak egymásra hatását szabályozzák, minden változást szilárd rendhez kötnek, tekintjük az egyes dolgokat nem elszigetelt valóknak, hanem egységesen összekapcsolt összességnek, v. egésznek, melyhez minden ami van, maga az ember is, tartozik. Ebben az értelemben világ és T. egyértelmü kifejezések. Ha azonban az ember szempontjából nézzük a világot, és megkülönböztetjük az emberi kéz, ész alkotta dolgokat azoktól, melyek az emberi tudás, ügyesség hozzájárulása nélkül keletkeztek, akkor kétféle világ van, T.-es és emberi (mesterséges) világ, ugy mint művészet, tudomány, vallás, ipar, állam, jog stb. Magában a T.-ben is különbséget teszünk a közt, melyet az ember módosított, művelt, és melyet nem érintett, s ez utóbbit vad vagy ha legalább épületekre s ilyenekre nem akadunk benne, szabad T.-nek nevezünk. Beszélünk valamely dolog, valamely ember T.-éről, ha belső akaratunktól független, igaz mivoltát akarjuk jelezni. Ami igaz mivolta szerint jelentkezik, természetes; ami ezt eltakarja, hogy másnak lássék, mint ami: mesterséges.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is