Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tertullianu... ----

Magyar Magyar Német Német
Tertullianu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tertullianus

híres emberek

Quintus Septimius Florus, latin egyházi iró (scriptor ecclesiae), szül. Karthagóban 160 körül, meghalt 240 körül. Tanult filozofiát, szépművészetet, szorgalmasan gyakorolta magát e szónoklásban és gazdag kincset gyüjtött magának történelmi és régészeti ismeretekből. Különösen azonban, állami hivatalt óhajtván, a jogi tudományokat ápolta. Érettebb, minegy 30-36 éves korában lett keresztény. Tüzes természete és mogorva kedélye, melyeket a keresztény szelidség nem ellensúlyozott, 203-204. azonban a montanisták (l. o.) felekezetébe hajtotta, kik nagyobb szigorusággal dicsekedtek és a katolikusokat lenézték. Ez időtől kezdve épp oly buzgósággal, mint előbb az egyház mellett, küzdött a montanisták mellett és támadta az egyházat. Nyugtalan és a közönséges életen túltörő lelke azonban a montanistákkal is meghasonlott és külön montanista felekezetet alapított, a tertullianistákat, kik csak a V. sz.-ig tartották fenn magukat. Az a vélemény, hogy T. halála előtt visszatért az egyházba, bebizonyítva nincsen és T. különös jellemében határozott ellenmondásra talál. Műveit kiadták: Rhenanus (Basel 1521); Gelenius (u. o. 1539 és 1550); De la Barre Lőrinc (Páris 1580); De la Corda Lajos (u. o. 1624, 1630 és 1641); Rigaltius (u. o. 1628, Velence 1744) stb. Legújabban Migne, Patrologiae cursus completus. Series I. (Páris 1843) és Oehler F. (Lipcse 1853, esztetikai és magyarázó jegyzetekkel). Az összkiadásokon kivül egyes művei is többszörösen kiadattak. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (X. köt., 745-765. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is