Teruel

1. spanyol tartomány Tarragona, Castellon de la Plana, Valencia, Cuenca, Guadalajara és Zaragoza közt, 14,818 km² területtel, (1887) 241,865 1 km²-re 16 lak. A magasan fekvő tartományban számos a hegylánc; ezek: a Sierra de Javalambre a Javalambre csúccsal (2020 m.), a Sierra de Gudar a Penarroyával (2019 m.), a Montes Universales, a Sierra de Albarracin, Sierra Menera, a de Cucalon, a Palomera (1560 m.) és a de San Just (1513 m.). Vizei számosak: a felső Tajo a Gallóval, a Guadalaviar, a Mijares és az Ebro számos mellékvize (Jiloca, Martin, Guadalope, Cabriel). Éghajlata erősen kontinentális. Földjének több mint 10%-a terméketlen; fő termékei a szőllő, olajfa, eperfa, kender, len, sáfrán, kitünő gyümölcs (hiresek a Duroca-völgyben termelt fügék) és hüvelyesek. A házi állatok: 715,690 juh, 54,575 kecske, 13,7000 szamár, 22,722 öszvér, 9459 szarvasmarha, 10,517 ló, 2834 sertés. T. 10 járásra van osztva. Fővárosa T.

2. T., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely, 140 km.-nyire Zaragozától, 892 m.-nyi magasban a Guadalaviar jobb partja fölött, festői környéken, (1887) 9423 lak., bőrgyártással; régies külsővel, régi kőfalakkal, amelyekben 9 kapu van; a mór időkből való négyszögü toronnyal; háromhajós székesegyházzal, szt. Péterről elnevezett szép templommal. Az 1555-60. épített vizvezeték (Arcos de T.) 3 km.-nyi távolságról látja el vizzel. Közelében Villel sósfürdő s a Cueva Rubia nevü nagy barlang.

Forrás: Pallas Nagylexikon