Tessedik

1. Ferenc, utazó, szül. Szarvason 1800 febr. 22., megh. Bécsben 1844., T. Sámuel fia. Jogi tanulmányainak befejezése után 1822. ügyvéd és Apponyi Antal gróf titkára lett, kinek társaságában több év alatt Európa nagyobb részét bejárta. Erről maradt egy úti műve: T. F. utazása Franciaország déli részében (Pest 1831), melyért akadémiai tagságot nyert. Visszatérve 1835., az udvari kamaránál titkárrá lett. Apróbb művei közt legérdekesebb tudósítása Mentelliről, a Párisban élt magyar Diogenesről a Tudományos Gyüjtemény 1827-iki évfolyamában.

2. T. Sámuel, lelkész, gazda és szakbeli iró, szül. 1742., megh. Szarvason 1820. Pozsonyban, Debrecenben és az erlangeni egyetemen tanult s azután evang. lelkész lett Szarvason (Békés). A város földesasszonya, özv. Harukkern báróné T. fáradozását méltányolva, 1779-ben 45 holdnyi szíkes földterületet bocsátott rendelkezésére, hogy azon gazdasági növények termelése céljából kisérleti tért rendezzen be. Ezzel T. saját erejéből alapját vetette meg hazánkban az első iskolaszerü intézménynek a mezőgazdaság oktatására. Az iskola nagy hirt szerzett T.-nek, ugy hogy Festetics György gróf 1797., mikor a Georgicont megalapította s utóbb is gyakran tanácsával élt, Nákó Kristóf pedig 1800. Nagy-Szent-Miklóson megnyitott kis gazdasági iskoláját egyenesen az ő javaslata szerint rendezte be. II. József császár dicsérő oklevéllel és 50 arany nehézségü emlékéremmel, I. Ferenc király hasonlókép dicsérő oklevéllel, emlékéremmel s nemesség adományozásával tüntette ki, József nádor pedig 1805. személyesen meglátogatta. Művei: Der Landmann in Ungarn (1784; magyar nyelven A magyar földmívelő címmel Széchenyi Ferenc gróf adta ki 1786).; Nachricht von dem Anbau und Benützung des Luzerner Klees (magyarul ily címen: A lucerna míveléséről és használatáról 1801. jelent me és a földmívelő gazdák között 4000 példányban osztatott ki); Neuer Wiesenrectificationsplan (1801. Mitterpacher ajánlatára Uj módja a rétmívelésnek címmel magyar és német nyelven a magyar királyi helytartó tanács rendeletére kiosztatott); An das ungarische Publicum. Detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und Einschlafens des ersten praktisch-ökonomischen Institutes zu Szarvas (1789). V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv I.; életrajza Zsilinszkytől.

Forrás: Pallas Nagylexikon