Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tessin... ----

Magyar Magyar Német Német
Tessin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tessin

(Ticino), 1. a svájci kantonok egyike Wallis, Uri, Graubünden és Como meg Novara olasz tartományok közt, 2818 km2 területtel. A D-i sík részét kivéve, hegyek takarják. A Lago Maggiore vizkörnyéke a Sopra Cenere, a Lugano-tó körüli vidék a Sotto Cenere. Amabban a fő völgyek: a Ticinóé (Val Bedretto és Levantina), a Verzasca és Maggia völgyei, a Val Blegno és di Mescocco. A magyas hegyek a Szt.-Gotthard-, az Adula-csoporthoz és a T.-i Alpokhoz tartoznak; ilyenek a Piz Ravetsch (3010 m.), a Piz Terri (3151 m.) és a legmagasabb csúcs a Rheinwaldhorn (3398 m.), továbbá a Basodine (3276 m.); a Luganói Alpok (Monte Tamaro 1961 m., Camoghe 2226 m.) alacsonyabbak. A folyóvizek, a Reuss és Breggia kivételével, a Ticino vizkörnyékéhez tartoznak. Az éghajlat a fekvés és magasság szerint különböző; mig a szt.-gotthardi kolostorban az évi középhőmérséklet -0,6° és a nyári hőmérséklet 7,4°; Bellinzonában az évi középhőmérséklet 12,5°, a nyári 21,8° és a téli 3,1°; az évi csapadékmennyiség pedig 1,8 m. Földjének 66,7%-a termékeny; ebből 486 km2 erdő, 1314 szántóföld, kert vagy rét és 80 szőllő. Legtöbb a jó termőföld a Sotto Cenere nevü részen. Fő termékek a gabona (kukorica, búza, rozs és köles), a dohány, a gyümölcs és szőllő; déli gyümölcsök teremnek Locarno, Bellinzona és Lugano körül. Az állattenyésztés a többi kantonokéhoz képest kevesebb. 1886. volt 973 ló, 586 szamár, 311 öszvér, 50,475 szarvasmarha, 10,266 sertés, 16,462 juh, 65,179 kecske és 4794 méhkas; terjedni kezd most a selyemhernyótenyésztés is. Az erdők jó része elpusztult. A bányászat szolgáltat márványt, Mendrisiónál sok gránitot és gnájszt. A lakosok száma (1888) 126,751 (56,006 férfi, 70,745 nő), esik 1 km2-re 46; vallásra nézve 125,279 kat., 1033 evang., 9 izraelita és 430 más vallásu; anyanyelvre nézve 124,502 olasz, 1843 német, 242 francia, 71 román és 93 egyéb. A születések száma 1891-ben 3671, a házasságoké 669, a halálozásoké 2809; a kivándorlók száma évenkint jelentékeny. A lakosság a 8 járás közt a következőképen oszlik meg: Bellinzona (14,910), Blenio (7011), Leventina (9627), Locarno (23,240), Lugano (40,350), Mendrisio (20,801), Riviera (4719) és Valle Maggia (6093). Az ipar és kereskedelem jelentéktelen. A Szt.-Gotthard-vasút mellett élénk az idegen forgalom. Faido, Bellinzona és Lugano ismeretes marhavásárairól, Brissagóban szivart gyártanak és az Onsernone völgyében sok munkást foglalkoztat a szalmafonás. Az alkotmány demokratikus, fakultativ népszavazással. A nagy tanácsot (minden 1200 lakosra esik egy tag), amely a törvényhozó testület és a végrehajtó hatalmat gyakorló 5 tagu államtanácsot direkt a nép választja. Adminisztrativ szempontból 8 járásra van fölosztva; mindegyik járás élén egy helytartó áll. Minden járásnak (kivéve Rivierát) megvan a járásbirósága; másodfoku biróság a följebbviteli törvényszék (9 taggal); bűnügyekben az esküdtek itélnek. Fővárosa 1881 óta Bellinzona. A bevételek 1890-ben 3,1, a kiadások 2,8, az államadósságok 9,5 millió frankra rúgnak. Az oktatásügy szolgálatában áll 515 népiskola 17,413 tanulóval, 1 főgimnázium (a luganói liceum), 15 ipar-, több felső népiskola és kisdedóvó. V. ö. Franscini, Der Kanton T. (St. Gallen 1835); Osenbrüggen, Der Gotthard u. d. T. (Basel 1877).

2. T., folyó.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is