Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Teutsch... ----

Magyar Magyar Német Német
Teutsch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Teutsch

híres emberek

1. Frigyes, evang. lelkész, történetiró, a filozofia doktora, T. György Dániel fia, szül. Segesvárott 1852 szept. 16. A gimnáziumot Segesvárott, a jogi tanfolyamot Nagyszebenben végezte, 1870-74. Heidelbergában, Lipcsében és Berlinben tanulmányozta a teologiát és a történelmet. 1876. a nagyszebeni tanítóképző intézet tanára, 1889. igazgatója lett és az intézetnek országos egyházi szemináriummá való átalakításán közreműködött. 1896. nagycsüri pap lett. Atyja halála után (1893) a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnökké választotta. Az említett egyesület archivumában közzétett több értekezésén felül megirta a nagyszebeni ev. gimnázium történetét és az erdélyi szász iskolarendeleteket két kötetben tette közzé, végre 1895. a Bilder aus der vaterländischen Geschichte címü művét. A millenniumi kiállításon való közreműködéseért legfelsőbb elismerésben részesült. Tagja a szász nemzeti egyetemnek és a kerületi és országos konzisztoriumnak. E lexikonba Szeben vármegye és Nagy-Szeben történetét irta.

2. T. György Dániel, evang. püspök, az előbbinek atyja, szül. Segesvárott 1817 dec. 12., megh. Nagy-Szebenben mint az erdélyi ág. hitvallásu evang. országos egyház püspöke 1893 jul. 2. Tanult szülőföldjén, majd 1837-39. Bécsben és Berlinben a teologiai, filozofiai és történelmi előadásokat hallgatta. 1840-42. Magay nevü gyulafehérvári módos polgár házánál házi tanító volt, aztán Barcsaynál. Az egyetemen megkezdett tanulmányait különösen a Batthyány-féle könyvtárban folytatta Gyulafehérvárott. 1842. Segesvárott tanár és konrektor lett; 1863. szentágotai lelkész; 1867. az evang. egyházkerület püspökévé választották és mint olyan Nagy-Szebenbe költözött. A segesvári iskola neki köszöni átalakulását, amelyet első szász gimnáziummá emelt. Az erdélyi és a speciális szász történetkutatás neki köszöni megindítását és haladását. Azon az alapon, amelyet Eder, Schlözer és Schüler F. C. teremtett, folytatta kutatásait és az egyes értekezések nagy sorozatán kivül kiadta az erdélyi történelem okmánygyüjteményét (Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, I. köt. 1300-ig), két kötetben pedig az Urkundenbuch der evang. Landeskirche A. C. in Siebenbürgen, Chronik des Schässburger Ratsschreibers G. Kreuss címü művét. Értekezései egész Erdély történelmét felsorolják. Az Erdélyi szászok történelme (2 köt.) csak 1691-1699-ig halad, Erdély történelmének vázlata (Abriss der Geschichte Siebenbürgens) csak 1805-ig; a második kiadás csak 1691-ig. Mint a Verein für Siebenbürgische Landeskunde elnöke a szászok tudományos haladását mozdította elő. A politikai mozgalmakban is élénk része volt. A szabadságharc idején mint a segesvári polgárőrség századosa vett részt. Az abszolutizmus korszakában az önkényuralom ellen küzdött. 1863-65. a bécsi birodalmi tanácsba választották. 1866. a pesti országgyülés képviselője volt, ahol a szászok jogát védte. Miután püspök lett, 1868. mandátumát letette és a főrendiház átalakulása után abban foglalt helyet. Az erdélyi evang. egyház körében 1850 óta érdemeket szerzett az egyházi alkotmány megteremtése és kialakítása körül, melyet az egyházkerületi gyülés 1861. végleg el is fogadott. Nagy-Szeben városa díszpolgárává, a jenai és berlini egyetem már előbb a teologia, filozofia és jog tiszteletbeli doktori oklevelét küldték meg neki; a bajor tudományos akadémia és a göttingai egyháztörténelmi társaság tagjává választotta, valamint a magyar műemlékek országos bizottsága is (már 1845.). Halála alkalmából az egyház elhatározta, hogy Nagy-Szebenben emléket állít neki, és ebből a célból gyüjtést rendezett. V. ö. Teutsch Fr., Denkrede auf G. D. Teutsch (Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 26. köt., 2. füz., ahol részletes irodalmi kimutatás is csatolva van).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is