Texas-láz
biológia
a szarvasmarhák fertőző betegsége, mely az amerikai
Egyesült-Államok déli részében járványosan, ellenben az északi vidékeken csak
szórványosan fordul elő. A T. rendesen nyáron és ősz kezdetén lép fel. Fiatal
állatok aránylag ritkán betegszenek meg. Fertőzés után mintegy 8 nap mulva
fejlődik ki a betegség, amely magas lázzal, nagyfoku vérfogyottsággal és
vérvizeléssel jár. A heveny időszak után sokszor idült megbetegedés következik,
amelyet rendesen több hét választ el az előbbitől. Ilyenkor a lesoványodás, az
esteli hőemelkedések és a vérvizelés a legfeltünőbb jelenségek. A betegek
legtöbbször az 5-7. napon hullanak el; a meleg időszakban különösen magas a
halálozási százalék (90%). Románia mocsaras vidékein, Finn- és Olaszországban a
szarvasmarhá, de sőt a juhok között is fordul elő egy hasonló természetü
járványos betegség, amelyet szintén a vörös vérsejtekben élősködő protozoák
okoznak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|