Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
texasi Texan
texasi láz Texas fever...

Magyar Magyar Német Német
Texas... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Texas

földrajz

az amerikai államok egyike, a Mexikói-öböl, Louisiana, Arkansas, az Indus-territorium, Új-Mexiko és Chihuahua, Coahuila, Nuevo-Leon és Tamaulipas mexikói államok közt, 688,370 km2 területtel, (1890) 2.235,523, egy km2-re 3 lak. A tengerpart mindenütt alacsony; előtte homokzátonyok (a Padre 175 km. hosszu) és lagunák terülnek el. Ezektől befelé a föld lassan, amfiteátrumszerüen emelkedik; rajta 3 zónát lehet megkülönböztetni: az alacsony parti lapályt, a középső és a magasabb, a Llano Estacadóba felnyuló zónát. A folyóvizek mind a Mexikói-öböl környékéhez tartoznak; számuk meghaladja a 100-at; a legnagyobbak a Rio Grande, a Nueces, San Antonio Guadalupe, a Brazos, a Trinity-river, a Neches s a Sabine; a Misszisszipi vizeivel egyesül a Kanadai-folyó és a Rev-river. Az évszakok száma: 2, a száraz és a nedves; amannak közepes hőmérséklete 28-29°, emezé 12-16°. Az évi esőmennyiség 675-950 mm. Vasérc- és széntelepei jelentékenyek, de még nem igen bányásszák. 1890-ben 3 vacércbányában a viztermelés 13,090 t., a széntermelés pedig 128,216 t. volt. A fő foglalkozás a földmívelés (különösen a DK-i részen) és állattenyésztés (az ÉNy-i részeken) és ezek tekintetében T. újabban óriási haladást tett. A fő termékek a tengerpart mellett a cukornád, annak közelében a pamut (805,284 bál) és kukorica (10 millió hl.); a magasabb fekvésü zónában igen jelentékeny; a házi állatok száma többre rúg 10 milliónál, amiből mintegy 5 millió szarvasmarha s több mint 2 millió juh. Az ipar fejlődőben van; fontosak a fürészmalmok, pamutolajprések, őrlőmalmok, kocsi-, gépgyártás és vasöntés. T. 244 countyra van osztva; fővárosa: Austin. A 31 szenátort 4, a 105 képviselőt és a kormányzót 2-2 évre választják. A törvényhozó testület minden 2 évben tartja gyüléseit. V. ö. Yoakum, Hist. of T. (New-York 1856); Bancroft, Hist. of the New Mexican States and T. (San Francisco 1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is