Textus

eredetileg a. m. szövetfonadék; továbbá a. m. szöveg, valamely irat tartalma ellentétben a jegyzetekkel; a homiletikában bibliai hely, mint egy egyházi beszéd alapja: innen a. m. bizonyíték (ráolvasni a T.-t); a zenében: a zenedarabnak alapul szolgáló szöveg. - T. receptus, bevett szöveg, az újtestamentomnak görög szövege, melyet a hollandiai Elzevir nyomdász a Béza Tódor által 1565. kijavított görög szöveg alapján nagy gonddal és ízlésesen 1624., majd 1633. adott ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon