Thales
[ Miletoszból, kit a görög filozofiai fejlődés megindítójának
tekintenek, Solon és Krösus kortársa, szül. Kr. e. 640. (talán csak 624.),
megh. Kr. e. 548-545. Az u. n. hét görög bölcs közt első helyre teszik mint
kiváló államférfiut és bölcs embert. De matematikai és asztronomiai ismereteit
is magasztalják, melyeket állítólagos feniciai és egyiptomi útján szerzett.
Állítólag megjövendölte az 585 máj. 28-iki napfogyatkozást. Fontosabb, hogy ugy
látszik, ő az első, ki tudományos filozofiai szellemben, mely a mitologiai
magyarázatokkal be nem éri, veti föl a kérdést, miből lesz minden. Felelete
kezdetleges: vizből lesz és van minden. Mire alapítja, hogyan érti ezt, arról
nem tudunk semmit; maga T. valószinüleg nem irt semmit, és a későbbiek,
Aristotelesszel élükön, csak a maguk sejtéseit mondják el. De nyilván élőnek
gondolta ezt az ősanyagot, nem tévén még egyáltalán különbséget élő és nem élő,
anyag és erő, szellem és anyag közt. Bármily kezdetleges is lehetett azonban T.
tanítása, a kérdés fölvetése és a fizikai szellemben adott felelet korszakos
fontosságu az emberiség történetében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|