Thasos

sziget az Egei-tenger É-i részében, 6 km.-nyire a kontinenstől, amelytől a T.-i szoros választja el, 393 km² területtel, 12,400 lakossal, akik közül 12,000 muzulmán. Belseje nagyobbára fensík, amelynek ÉK-i szegélyén a Hipszarion 1042 m.-nyire emelkedik. Egykori gazdagsága aranyércekben teljesen kimerült és ma még márványát sem bányásszák. Éghajlata mérsékelt és nedves; földje termékeny; főképen kukoricát, olajat és szőllőt terem. 1841 óta az egyiptomi alkirály által kiküldött kormányzó kományozza. T. első gyarmatosai feniciaiak voltak, akiket Parosz sziget gyarmatosai szorítottak ki; ezek nagy hatalomra tettek szert. T. tagja volt a deloszi szövetségnek, s midőn ettől elpártolt, Kimon keményen büntette. A rómaiak idejében soká élvezett függetlenséget. 1204. a velenceiek és 1642. a törökök foglalták el. V. ö. Perrot, Mémoire sur l"île de T. (Páris 1864); De Launay, Descr. géol. des îles de Méthelin et de T. (u. o. 1891); Jacobs, Thasiaca (Göttinga 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon