Theisz

Gyula, tanár és iró, szül. Szepes-Olasziban 1855 aug. 13. A középiskolát az eperjesi kollégiumban és az iglói főgimnáziumban folytatta, egyetemi tanulmányait a strassburgi, párisi s a budapesti egyetemen végezte. A tanári vizsgálatot 1879. Budapesten tette le. 1878. az iglói főgimnáziumhoz hivták meg segédtanárnak, ahonnan 1879. a lőcsei állami főreáliskolához került. Az 1888-89-iki tanévet Angolországban és Párisban töltötte. Hazatérve letette a doktori vizsgálatot. 1890 szept. a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, ahol jelenleg is működik. Munkái: Francia nyelvkönyv (I-II., Budapest 1881-85); Rendszeres francia nyelvtan (u. o. 1884); Petite histoire de la littérature française (2. kiad. Lőcse és Lipcse 1883); A tüzérség multja és jövője (III. Napoleon művének fordítása, Olcsó Könyvtár 1889); Racine ifjusága (1889); Cours élémentaire de langue française (Budapest 1893); Petite grammaire française (1897) és Kis francia nyelvtan (1897). Megirta a T.-Matskássy-féle Francia-magyar és magyar-francia szótárnak első részét. Számos tanügyi értekezése jelent meg a tudományos folyóiratokban. E lexikonba történeti cikkeket ir.

Forrás: Pallas Nagylexikon