Thian-san

(Tien-san a. m. égi hegység. Tengriteg a. m. szellemhegy), hegylánc Közép-Ázsia É-i határán, az É. sz. 40 és 44, a K. h. 65 és 95°, illetőleg 105° közt. Iránya leginkább KÉK-i, ÉNy-on pedig ÉNy-i. A főláncból számos ága nyulik ki kulisszaszerüleg a nyugatázsiai steppébe. É-i részében nagyobbára régi pala- és eruptiv kőzetekből, D-i oldalán pedig üledékes kőzetekből áll. É-i lejtője meredek, a D-i szelidebb. Legmagasabb csúcsa a Tengri-khán (körülbelül 7320 m.), melytől K-re a Muszart-hágó a Tarim-medencéből a Tekesz-völgybe vezet át. Csakis az Isszik-kult (l. o.) átmetsző délkör alatt van az egész T.-on átvezető hágó. A legnagyobb folyók az Ili, É-on a Narin, a Szir-darja felső folyása középen és a Szerafsan D-en. Az erdő- és hóhatár K. felé magasabb; az utóbbi 3600-5000 m.-ig, az előbbi 1500-2800 m.-ig emelkedik. Két kereskedelmi út szeli át. Az egyik a Terek-hágó, Ferganából Kasgarba visz; már az ókorban használták; ez volt azon kapu, amelyen a mongolok Ny.-Ázsiába törtek. A másik az Ili völgyében vezet fölfelé Kuldsán át a K-i Tarim-medencébe. DNy-on a T. határul szolgál az orosz és a khinai birodalom közt.

Forrás: Pallas Nagylexikon