Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Thierry... ----

Magyar Magyar Német Német
Thierry... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Thierry

(ejtsd: tierí)

1. Ágoston, francia történetiró, szül. Bloisban 1795 máj. 10., megh. Párisban 1856 máj. 22. Párisban végezte tanulmányait, azután tanító lett egy vidéki városban; 1814. visszatért Párisba, hol Saint-Simon fiává fogadta. 1817 óta kizárólag a történet tanulmányozására adta magát. 1830. az akadémia őt tagjai közé választotta. Élte végén megvakult. Főbb munkái: Histoire de la conquete de l"Angleterre par les Normands (Páris 1825 és újabban, 4 köt., németül 2 köt.). Ez egyik fő munkája, de Freemann és Stubbs munkáinak megjelenése óta nagyon is elavult. Továbbá Lettres sur l"histoire de France (Páris 1827, 13. kiad. 1868); Dix ans d"études historiques (Páris 1834 s újabban); Récits des temps mérovingiens (1840, 2 köt. s újabban, németül 1855). Ez utóbbi munkát az akadémia a nagy díjjal jutalmazta. Követte ezt az Essai sur l"histoire de la formation et des progres du tiersétat (1853 s újabban) címü tanulmány. Munkáiból T. halála után összkiadást rendeztek (Oeuvres, 9 köt., Páris 1883 s köv.). Maga T. a Recueil des monuments inédits de l"histoire du tiers état kiadásával (Páris 1843-70, 4 köt.) fejezte be tevékeny életét.

2. T. Amádée, francia történetiró, az előbbinek öccse, szül. Bloisba 1797 aug., megh. 1873 márc. 27-én. Tanulmányai végeztével tanár lett Besançonban, az 1830. évi forradalom után pedig kinevezték Felső-Saône département prefektusának, 1831. az akadémiába választották, 1838. az államtanács tagja, 1860. pedig szenátor lett. III. Napoleon császár nagyra becsülte és Julius Caesarról irt műve megirása közben gyakran élt T. tanácsával. Munkái költői, művészeti ecsettel vannak megirva, de a kútfők felhasználásában nem volt eléggé óvatos, ugy hogy a kritika gyakran óvást emelt. Nevezetesebb művei: Histoire des Gaulois jusqu"a la domination romaine (Páris 1828, 3 köt., 6. kiad. 1877, 2 köt.); Histoire romaine au Ve siecle (Páris 1860-76, 6 köt.). E hat kötet közül a m. tud. akadémia négyet nyelvünkre fordíttatott, igy: A nyugatrómai birodalom végső napjai, ford. Öreg János (Budapest 1884); Alarik és a nyugatrómai birodalom haldoklása, ford. Öreg János (1885); Aranyszáju szt. János és Eudoxia császárné, ford. Öreg János (1887); Szt. Jeromos, ford. Öreg János (1888). (A Placidie és a Nestorius et Eutyches c. kötet nincs lefordítva.) További munkái: Tableau de l"empire romaine (1862, magyarra ford. Csiky Kálmán, Budapest 1881, akadémia); Histoire d"Attila et de ses successeurs (1864, 6. kiad. 1876, 2 köt.). Ezt a szintén eleven tollal megirt korrajzot Szabó Károly fordította le magyarra, becses jegyzetekkel kisérvén az eredeti szöveget és a hunn-magyar mondakört bővítvén. T. e műben a hunn-magyar népek azonosságát hirdeti. A magyar tud. akadémia 1858. tagjának választotta. V. ö. Csengery Antal, T. Amadée (Történetirók és történetirás, 1874, 171. old.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is