Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Thiersch... ----

Magyar Magyar Német Német
Thiersch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Thiersch

1. Frigyes, német építész, T. Henrik Vilmos Jósiás fia, szül. Marburgban 1852 ápr. 18. A stuttgarti politechnikumot látogatta. Hosszabb (1876-78) külföldi tanulmányút után 1879. Münchenbe hivták a technikai főiskola s a művészeti akadémia professzorának. 1881. Lauter mérnökkel részt vett a mainzi Rajna-híd pályázatában, első díjat nyert s a kivitelben is része volt. A berlini parlamentépület pályázatában (1883) terve első díjat nyert, a kivitelre azonban a szintén első díjat nyert Wallot tervét fogadták el. 1881. és 1884. Keleten tett nagyobb utazásokat. Egyéb művei közül kiemelendők: a lindaui régi tanácsház renoválása (1885-87) s az új müncheni igazságügyi palota (megkezdve 1891. befejezve 1897.) stb.

2. T. Frigyes Vilmos, német filologus, szül. Kirchscheidungenben (Freiburg a. d. Unstrut mellett) 1784 jun. 17., megh. Münchenben 1860 febr. 25-én. 1809. liceumi tanár Münchenben, hol filologiai intézetet alapított, amely később egyetemi szeminárium lett. 1815-18. az Athenaeumot (nevelőintézet ifju görögök számára Münchenben) vezette, 1826. elnyerte az ókori irodalom tanszékét, 1831. Görögországba utazott. Kapod"Isztriasz meggyilkoltatása után részt vett a kormányzásban, majd Ottó bajor hercegnek királlyá választatása mellett kardoskodott, aztán mint udvari tanácsos Münchenben élt s a tudományos akadémia elnöke lett. Nagy érdemeket szerzett a bajor tudományos intézetek emelése körül. Főbb művei: Über die Gedichte des Hesiod (1814); Pindar mit deutscher Übersetzung (1820); Reisen in Italien 81826); Über die Epochen der bildenden Kunst unter den Griechen (2. kiad., 1829); Über gelehrte Schulen (3 kötet, 1826-37); Sur l"état actuel de la Grece etc. (2 köt., 1834); Zustand des öffentlichen Unterrichts in Deutschland, Holland, Frankreich und Belgien (3 rész, 1838); Allgemeine Aesthetik in akademischen Lehrvorträgen (1846). Vezette ezenkivül az Acta philologorum Monacensiumot (4 kötet, 1811-29). Életét T. Henrik irta meg (2 köt., 1866). - Öccse T. Bernát, szül. 1794 ápr. 26., megh. Bonnban 1855 szept. 1. Gimnáziumi tanár volt 1817-től Gumbinnenben, 1818-tól Lyckben, 1823-tól Halberstadtban, 1832-től igazgató Dortmundban. Filologiai dolgozatai a homerosi kérdésre és Aristophanesre vonatkoznak. A Preussenlied költője.

3. T. Lajos, német festő, szül. Münchenben 1825 ápr. 12. Schwanthalernál, a szobrászatot tanulta, aztán a festészetet Hess H., Schnorr és Schorn C. alatt Rómában, Athénben, Bécsben és Szt.-Péterváron dolgozott és végre müncheni tanár lett. Művei nagy szinérzékről tanuskodnak; különösen kiemelendők: Bacchus diadalmenete, Thetis gyásza Achillesért, Charon (Sina báró számára); domborművek a szentpétervári Katalin-templomban; Pál apostol athéni prédikációja; Krisztus Máriánál és Mártánál; Krisztus a Gecsemáne-kertben (a müncheni prot. Márk-templom számára) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is