Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Thomson... ----

Magyar Magyar Német Német
Thomson... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Thomson

1. Cézár, belga hegedüvirtuóz, szül. Lüttichben 1857 márc. 17. Szülővárosában Dupuis és Léonard vezetése alatt végezte a konzervatoriumot és 1873. Olaszországban tett tanulmányutat. Azután megkezde nyilvános pályáját, melynek folyamában Európa összes országaiban babérokat aratott. 1883 óta a lüttichi zenede tanára. Külsejében Paganinire emlékeztet, technikája bámulandó. Budapesten is gyakrabban játszott, utoljára 1879 febr. 8. és 21. Szerzeméyei közül említendők: Berceuse scandinave; Fantaisie hongroise; Passa caglia.

2. T. Jakab, angol költő, szül. Ednamban (Skócia) 1700 szept. 11., megh. Richmondban 1748 aug. 27. Tanulmányozta a teologiát, aztán házi tanító volt Londonban, 1731. Talbot lord-kancellár fiát utazásán Franciaországba, Svájcba és Olaszországba kisérte, a walesi hercegtől 100 font sterling nyugdíjat nyert és végre a Kis-Antilla-szigetek főfelügyelője lett. Művei: The seasons (tanköltemény, 1726-30, mely nagy sikert aratott); Liberty (tanköltemény); The caste of indolence (allegorikus költemény); azonkivül öt tragédiát irt, melyek közül Sophonisba és Tancred and Sigismonda a legjobbak. Alfred szindarabja, melyet Mallet Dáviddal (megh. 1765.) közösen irt, végkarénekében foglaltatik a hires Rule Britannia dal, mely angol néphimnusszá lett. Összes műveit többször, utoljára 1870-ben 2 kötetben adták ki. Életirása Murdoch Patriktól (London 1803) több kiadásban jelent meg.

3. T. József, angol Afrika-utazó, szül. 1858 febr. 14., megh. Londonban 1895 augusztus 2-án. 1878. Keith Johnston vezetése alatt keleti Afrikába ment, ennek halálával (1879 jun. 28.) átvette a vezetést. Elment a Njasszához, a Tanganyikához, átkutatta a Hikva-tavat és visszatért Zanzibárba. 1882. átkutatta a Kilimandsarót, a Bao-tavat, a Viktoria Njanza északi partját s Naivasán át visszatért Mombaszba, majd a National African Company megbizásából 1885. Szokotóba és Ganduba, 1888. Marokkóba ment, hogy gyüjteményeket készítsen s 1890. a garenganzokhoz. Munkái: Expedition nach den Seen v. Zentralafrika (ném. Jena 1882) és Durch Massailand (ném. Lipcse 1885).

4. T. Károly Wyville sir, angol zoologus, szül. Bonsydeben 1830., megh. Edinburgban 1882 márc. 10-én. 1870 óta Edinburgban a természetrajz egyetemi tanára volt s innen indult el a Challenger-expedicióval. A Wyv. Thoms. rövidítés az ő nevét jelenti; főleg gerinctelen állatok tanulmányozásával foglalkozott.

5. T. Tamás Eduárd, angol kémikus; szül. Crieffben (Perthshire) 1773 ápr. 12., megh. Kilmunban (Argyleshire) 1852 jul. 2. Előbb orvos volt, 1801-1811. kémiai előadásokat tartott Edinburgban és Londonban; 1817. kémiai tanár lett Glasgowban. Főleg az oxálsav sóit, a réz, ezüst, arany, ólom vegyületeit tanulmányozta és számos ásványt vizsgált meg s a leglelkesebb követője volt a Dalton-féle atomelméletnek; a mineralogiába is ő vezette be a kémiai képletek használatát. Jelesebb művei: A new system of chemistry (4 köt., 1820); System of chemistry in organic bodies 82 köt., 1803); The elements of chemistry (1810); Chemistry of organic bodies ang vegetables (1838); Outlines of mineralogy and geology (1836); History of chemistry (1830-1831).

6. T. Vilmos sir, 1892 óta lord Kelvin, angol fizikus, szül. Belfastban 1824 jun.-ban. Tanult Glasgowban, Cambridgeben és Párisban. 1846. elnyerte a glasgowi egyetemen a fizika tanszékét. Az 50-es években kezdette meg munkálatait az Atlanti-oceánba fektetendő kábeleket illetőleg, amely munkálatai egész 1866-ig tartottak, melyek után Viktória királynő lovaggá avatta, később pedig még nagyobb kitüntetésekben részesítette. 1892. Angolország peerjévé tette és a Baron Kelvin of Largs címet adta neki. 1871. az edinburgi Britisch Association for the Advancement of Sciencenek volt elnöke, 1890. pedig a londoni Royal Society választotta elnökévé, mely tisztséget 1895-ig viselte. A külföldnek sok tudós társulata szintén tagjai közé vette föl. Tagja a párisi tud. akadémiának, főtisztje a francia becsületrendnek, commandeurje a belga Lipót-rendnek és lovagja a német Pour le Mérite-rendnek. Első műve 1841-ben jelent meg a Cambridge and Dublin Mathematical Journalban és Fourier francia matematikus védelmét foglalta magában, néhány matematikai módszerére tett támadással szemben. Ugyanazon folyóiratban jelent meg 1842. második műve, mely a hő és elektromosság matematikai elméletéről szólt. A következő évekbe esnek vizsgálódásai az energia szétoszlásáról, mely tárgyról szintén számos munkát tett közzé. Igen nevezetesek továbbá T.-nak érdemei a tengeri telegráfia körül. 1854. kisérletileg kezdett e tárggyal foglalkozni és csakhamar szép eredményeket ért el. Két igen fontos telegráfiai eszközt talált föl, amelyek mindenféle használatban vannak: a tükör-galvanométert és a szifón-rekordert. Egyéb tudományos érdemei közül említésre méltó a T.-féle kompasz, mely mindenfelé használatba jött, nevezetesen az angol hadi hajókon. Nevezetes továbbá tengerészeti jeladó gépe, mely a tengerészeti életben nagy hiányt pótolt, és a tőle feltalált eszközök az apály és dagály megfigyelésére. Nagyok T. érdemei az elektromosság terén is. Az elektromos eszközöknek egész sorozatát szerkesztette; ilyenek: egy az áramok mérésére szolgáló összetett mérleg, a függőleges multicellular voltméter, a függőleges elektrosztatikai voltméter, a hordozható elektrométer és még sok más elektromossági műszer. A Föld korával és anyagával is foglalkozott. Évtizedekig tartó kutatások után kimondotta, hogy Földünk egészen, vagy legalább nagy részben szilár anyagu. A geologiai korszakok véleménye szerint 20, vagy legfeljebb 100 millió esztendeig tartottak. Számos irodalmi munkái közül ezeket említjük: On the electrodynamic properties of metals (1855); Navigation, a lecture (1876); Reprint of papers on electrostatics and magnetism (2. kiad. 1884); Treatise on natural philosophy (Tait-tel együtt, 2. kiad. 1879-83). Műveinek népszerü kiadása Popular lectures and adresses (3 köt.) címen jelent meg. T. szerkeszti 1846 óta a Cambridge and Dublin Mathematical Journal címü folyóiratot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is