Thomson Vilmos sir

Thomson Vilmos sir, 1892 óta lord Kelvin, angol fizikus, szül. Belfastban 1824 jun.-ban. Tanult Glasgowban, Cambridgeben és Párisban. 1846. elnyerte a glasgowi egyetemen a fizika tanszékét. Az 50-es években kezdette meg munkálatait az Atlanti-oceánba fektetendő kábeleket illetőleg, amely munkálatai egész 1866-ig tartottak, melyek után Viktória királynő lovaggá avatta, később pedig még nagyobb kitüntetésekben részesítette. 1892. Angolország peerjévé tette és a Baron Kelvin of Largs címet adta neki. 1871. az edinburgi Britisch Association for the Advancement of Sciencenek volt elnöke, 1890. pedig a londoni Royal Society választotta elnökévé, mely tisztséget 1895-ig viselte. A külföldnek sok tudós társulata szintén tagjai közé vette föl. Tagja a párisi tud. akadémiának, főtisztje a francia becsületrendnek, commandeurje a belga Lipót-rendnek és lovagja a német Pour le Mérite-rendnek. Első műve 1841-ben jelent meg a Cambridge and Dublin Mathematical Journalban és Fourier francia matematikus védelmét foglalta magában, néhány matematikai módszerére tett támadással szemben. Ugyanazon folyóiratban jelent meg 1842. második műve, mely a hő és elektromosság matematikai elméletéről szólt. A következő évekbe esnek vizsgálódásai az energia szétoszlásáról, mely tárgyról szintén számos munkát tett közzé. Igen nevezetesek továbbá T.-nak érdemei a tengeri telegráfia körül. 1854. kisérletileg kezdett e tárggyal foglalkozni és csakhamar szép eredményeket ért el. Két igen fontos telegráfiai eszközt talált föl, amelyek mindenféle használatban vannak: a tükör-galvanométert és a szifón-rekordert. Egyéb tudományos érdemei közül említésre méltó a T.-féle kompasz, mely mindenfelé használatba jött, nevezetesen az angol hadi hajókon. Nevezetes továbbá tengerészeti jeladó gépe, mely a tengerészeti életben nagy hiányt pótolt, és a tőle feltalált eszközök az apály és dagály megfigyelésére. Nagyok T. érdemei az elektromosság terén is. Az elektromos eszközöknek egész sorozatát szerkesztette; ilyenek: egy az áramok mérésére szolgáló összetett mérleg, a függőleges multicellular voltméter, a függőleges elektrosztatikai voltméter, a hordozható elektrométer és még sok más elektromossági műszer. A Föld korával és anyagával is foglalkozott. Évtizedekig tartó kutatások után kimondotta, hogy Földünk egészen, vagy legalább nagy részben szilár anyagu. A geologiai korszakok véleménye szerint 20, vagy legfeljebb 100 millió esztendeig tartottak. Számos irodalmi munkái közül ezeket említjük: On the electrodynamic properties of metals (1855); Navigation, a lecture (1876); Reprint of papers on electrostatics and magnetism (2. kiad. 1884); Treatise on natural philosophy (Tait-tel együtt, 2. kiad. 1879-83). Műveinek népszerü kiadása Popular lectures and adresses (3 köt.) címen jelent meg. T. szerkeszti 1846 óta a Cambridge and Dublin Mathematical Journal címü folyóiratot.

Forrás: Pallas Nagylexikon