Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Thorn... ----

Magyar Magyar Német Német
Thorn... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Thorn

(Torun), az ugyanily nevü járás székhelye s vár az itt két ágban folyó Visztula és vasút mellett, (1890) 27,018 lak., gép-, szappan-, csokoládé-, szesz- és ecetgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal, sörgyárakkal; élénk gabona-, fa-, bor-, szén-, gyarmat-, vasárukereskedéssel és állatvásárokkal; folyami kikötővel; körfalakkal és erődítményekkel. Az ó- és újvárosban a legjelentékenyebb épületek: a kat. szt. Jánosról elnevezett templom Koppernikus legrégibb képével; a városház művészi ajtókkal és fontos levéltárral; Koppernikus bronzszobra Tiecktől; egy hadi és egy bajor emlék; az Artushof hangversenyteremmel; az 1454. feldúlt német lovagrend házának maradványaival (egy torony). T. városát 1231. a német lovagrend alapította és német bevándorlókkal népesítette be. 1411. a lengyelek és a német lovagrend itt kötötte meg az első T.-i békét, amelyben ez utóbbi az előbbiek javára Szamogiciáról lemondott. 1454. a város a lengyel királynak meghódolt és a német lovagrend házát lerombolta; az ebből támadt háborut 1466. a második T.-i béke fejezte be. A katolikusok és protestánsok közti viszályok alkalmával az utóbbiak a jezsuita-kollégiumot lerombolták, amiért a lengyel kormány erősen sujtotta az evangelikusokat (l. Thorni vérfürdő). Lengyelország második fölosztása után T. Poroszország hatalmába, a tilsiti béke következtében pedig a varsói nagyhercegségnek jutott; a bécsi béke azonban visszaadta Poroszországnak. Újabb erdőítményeit 1818-24. építették. V. ö. Wernicke, Geschichte T.-s (1842); Kertner, Beiträge zur Geschichte der Stadt T. (1883); Jacobi Fr., Das T.-er Blutgericht 1724. (Halle 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is