svájci kanton Baden, a Boden-tó, St. Gallen és Zürich közt,
1005 km2 területtel. T. dombos vidék; a Boden-tótól a föld lassan
emelkedik a Seerücken (717 m.) és az Ottenberg (671 méter) felé, amelynek D-i
lábánál a Thur széles völgye terül el. Ezen túl az emelkedés még nagyobb a
Hörnli (1135 m.) felé, ahol a hegyek már alpi képet nyujtanak. Az É-i rész
vizei egyenesen a Rajnába vagy a Boden-tóba (Goldach, Steinach stb.) folynak; a
D-i részt a Thur és mellékvizei a Sitter és Murg öntözik. Az éghajlat
mérsékelt. A földnek 85%-a termékeny; 201 km2 esik az erdőségekre,
628 km2 a szántóföldekre, rétekre s legelőkre, 19 km2
pedig a szőllőkre. Termesztenek búzát, rozsot, zabot, takarmánynövényeket és
igen sok gyümölcsöt. A legjobb borok teremnek a Boden-tó mellett Arbonnál, a
Sonnen- és Ottenbergen. 1886. volt 3218 ló, 47,332 szarvasmarha, 10,433 sertés,
570 juh, 7188 kecske és 8984 méhkas. A lakosok száma (1888) 104,678 (51,219
férfi, 53,052 nő), 1 km2-re 122; ezek közt 74,219 evangelikus,
30,210 kat., 57 izraelita és 192 más vallásu; anyanyelvre nézve 104,078 német,
195 frania, 271 olasz, 61 román és 73 egyéb. A születések száma (1891) 2841, a
házasságkötéseké 738 és a haláleseteké 1959. A lakosok a nyolc járás közt
következőképen oszlanak meg: Arbon (15,383), Bischofszell (13,696),
Diessenhofen (3766), Frauenfeld (14,910), Kreuzlingen (15,409), Münchwilen
(15,157), Steckborn (11,436) és Weinfelen (14,921). Az ipar élénk; a lakosság
42,7%-át foglalkoztatja; fő ágai: pamutfonás és szövés, festés, fehérítés,
selyemszövés, vasöntés, gépgyártás, agyag-, kötöttáru-, szivarkészítés és a
lisztőrlés. A kereskedelem is élénk; fő helyei: Romanshorn, Arbon,
Bischofszell. Az alkotmány demokratikus; a népszavazás új törvények szabásánál
kötelező. A törvényhozó testület a nagy tanács (250 választóra 1 tag), a
végrehajtó testület az 5 tagu kormánytanács, mindkét tanács tagjait a nép
választja. Járásainak száma 8; mindegyik élén egy járási helytartó áll;
mindegyiknek van járásbirósága; mint fölebbviteli törvényszék a 7 tagu felső
biróság működik. Fővárosa Frauenfeld (l. o.). A kanton bevételei 1890-ben 1,3,
kiadásai 1,2, adósságai 2,8 millió frankra rúgtak. Az iskolaügy szolgálatában
állt 1892-ben 185 népiskola, 10 kisdedóvó, 1 közép-, 5 ipar-, 40 továbbképző-
és 25 felsőbb népiskola. V. ö. Pupikofer, Gesch. d. T. (Frauenfeld 1886-1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon