Thurn-Taxis

ősrégi nemes, jelenleg hercegi család. Valószinü, hogy a milanói Della Torre fejdelmi családtól származik, mely 1237-77. és 1302-11. Milano fölött uralkodott. A Viscontiaktól elűzetve, I. Lamoral 1313. Bergamo vidékén telepedett le s a Tasso-hegytől a Del Tasso, utóbb De Tassis (Taxis) nevet vette fel; a Thurn név az olasz Torre fordítása. Bergamóról egy ág Németországba költözött, ahol a család a postaintézmény létesítésével nagy hirnevet szerzett. Már T. Roger rendezett (1451) Bécs és Felső-Olaszország között rendes futárintézményt; T. Ferenc I. Miksa engedelmével 1516. rendes postai közlekedést léptetett életbe, előbb Bécs és Brüsszel, majd Bécs és Róma között. I. Leonhard a császári és birodalmi főpostamesteri címet és bárói rangot kapta (1608 és 1615); II. Lamoral személyében a T.-család német grófi rangra emelkedett (1624), és örök időkre nyerte el a birodalmi főpostamesteri hivatalt. Jenő Sándor a spanyol és németalföldi grófi rangot, I. Lipóttól pedig 1686. a német hercegi méltóságot kapta, mely 1695 óta a családban örökössé lett. 1787. a Károly Anselm herceg által megvásárolt, közvetlen birodalmi friedbergi, scheeri, dürmentingeni és busseni uradalmak hercegesített grófsággá emeltettek és birtokosai a sváb kerület hercegi padján szavazatot nyertek. A lunevillei békében a családot a Rajna bal partján nagy veszteségek érték és a németalföldi posta is veszendőbe ment. Kárpótlásul a buchaui, marchthali, neresheimi apátságokból, a schemmerbergi, ostrachi és tiefenthali uradalmakból alakított hercegséget kapta; továbbá Poroszországtól (1819) az ott elvesztett postáért a krotoschini hercegséget. Ezeken kivül a hercegi család terjedelmes uradalmakkal bir még Ausztriában, Bajorországban, Württembergben és Belgiumban. Összes birtokai mintegy 1900 km²-t tesznek, 100,000 lakossal és 1.400,000 márka évi jövedelemmel. A család jelenlegi feje Albert, T., Buchau és Krotschin hercege, szül. 1867 máj. 8. Miksa örökös herceg és Ilna bajor hercegnő fia. Ilona hercegnő, Miksa bajor herceg leánya s Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nővére, sokáig nagy befolyással dicsekedett és kiskoru fiai helyett huzamosabb ideig intézte a család ügyeit. Egyúttal a bajor katolikus papságnak volt támasza; megh. Regensburgban 1890 máj. 16. Albert herceg 1890 jul. 15. lépett házasságra Budapesten Margit osztrák főhercegnő s magyar királyi hercegnővel (szü. 1870 jul. 6.), József főherceg s magyar kir. herceg és Szász-Koburg Klotild hercegnő ifjabb leányával. E házasságból születtek: Ferenc József (1893 dec. 21.) és Albert (1895 nov. 4., megh. dec. 7.). A hercegi család Regensburgban székel. A herceg az osztrák és porosz urakházának s a württembergi első kamarának örökös tagja. Ezen ág tagjai közül még említendők: Ferenc herceg, német diplomata, szül. 1852., megh. Luxemburgban 1897 máj. 4., hol mint német követ élt. Özvegye d"Orsay Terézia grófnő, legidősebb fia Miklós (szül. 1885).

A T.-család secundo-genitur ágát a Prágában székelő hercegi oldalág képviseli, mely Miksa József hercegtől származik (szül. 1769 máj. 29., megh. 1831 máj. 15.). Ezen ág szeniorjai közül említendők: Hugó herceg (szül. 1817 jul. 3-án, megh. Laucsin cseh kastélyában 1889 nov. 28.); továbbá ennek fia Sándor herceg (szül. 1851 dec. 1-én). Sándor legidősebb fia Erich herceg (szül. 1876.). Hugó herceg két testvére Imre (l. alább) és Rudolf (szül. 1883.). Ez utóbbi hercegi rangjáról önként lemondott és a Treszkov báró nevet és rangot vette föl, midőn Ständler Jennyt nőül vette. Hugó herceg nagybátyja volt Károly Tódor (szül. 1797 jul. 17., megh. Münchenben 1868 jun. 21.) bajor lovasági tábornok és 1866. a tartalékos lovasság parancsnoka, kit a béke megkötése után rendelkezési állapotba helyeztek. A cseh oldalág tagja továbbá Lamoral herceg (szül. 1832.), osztrák nyug. altábornagy, ki Schaffgotsch Antónia grófnőt birja nőül. Lamoral herceg Frigyes herceg és Batthyány Antonia Mária grófnő fia. Ez a család gyakran hazánkban (Pozsonyban és Máriavölgyön) tartózkodik.

1. T. Egon herceg, osztrák alezredes, magyar országgyülési képviselő és kitünő úrlovas, torontálvármegyei nagybirtokos; hercegi méltósága 1885 ápr. 3. kelt királyi elhatározással a magyar korona országaira is kiterjesztetett. Egon herceg (szül. 1832., megh. Bécsben 1892 febr. 8.) nőül birta 1871 óta écskai Lázár Zsigmond tábornok özvegyét, szül. Edelspacher Viktorinát (megh. 1895.). E házasságból születtek: Miksa (1872), tartalékos tiszt és szintén sportsmann, Matild (1874) és Viktor (1876).

2. T. Imre, herceg, osztrák tábornok, szül. Prágában 1821 ápr. 12-én. 1838. mint hadnagy belépett a 8. vértesezredbe s az 1848-49-iki harcokban küzdött Itáliában, majd Magyarországban. 1859. vezérőrnagy és dandárparancsnok s 1860. a központi lovassági tanfolyamnak parancsnoka lett. Az 1866-iki porosz hadjáratban a 2. könnyü lovassági hadosztályt vezényelte; a háboru befejezése után altábornagyi rangot nyert. 1869. kivált a tényleges szolgálatból s 1875 nov. 3. kinevezték császári főlovászmesterré és a lovas testőrezred kapitányává, 1876 nov. 1. pedig lovassági tábornoki rangra emelték. Örökös tagja az urakházának.

Forrás: Pallas Nagylexikon