Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tibád... ----

Magyar Magyar Német Német
Tibád... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tibád

Antal, politikus, szül. Kadicsfalván (Udvarhely) 1843. jó módu, nemes lófő-székely szülőktől. Az udvarhelyi, azután a marosvásárhelyi iskolákban tanult oly sikerrel, hogy tanulótársai közt mindig az első volt; kitartással s becsvággyal teljes fiatal ember, kit atyja célszerünek tartott a budapesti egyetemre küldeni; onnét visszakerülve ügyvédsegéd lett Udvarhelyen s csakhamar keresetté tett egy elhanyagolt irodát. Vármegyéje 1867. alügyésszé, 1868-ban főjegyzővé, 1869. alkirálybiróvá választotta. Ugyancsak 1872. nevezték ki, az új szervezés idején, királyi törvényszéki birónak is, de ő királybiró maradt s 1873. a kolerajárvány alkalmával kifejtett buzgalmáért legfelsőbb elismerésben részesült. A községi s vármegyei közigazgatás újjászervezése, szolgálati szabályzat kidolgozása s keresztülvitele az ő érdeme volt s első jele ebbeli hivatottságának. 1873-ban országgyülési képviselővé választatott s azóta állandó tagja a háznak, melynek 1881-89-ben jegyzője is volt. Tevékeny részt vett az 1880-iki közigazgatási enquete-ben s mint ugyane bizottság előadója több ide vonatkozó törvényjavaslatot képviselt a ház előtt. Tisza Kálmán kormányelnöksége s Teleki Géza gróf belügyminiszter alatt államtitkár volt s ezzel együtt ő dolgozta ki az első közigazgatási reformjavaslatokat. Teleki gróffal együtt elhagyván állását, Szápáry Gyula gróf belügyminiszter által a közigazgatási biróságról szóló törvényjavaslat tervezésével bizatott meg. Az egyházpolitikai törvényjavaslatok szőnyegre kerülésével a szabadelvü pártból, melyhez addig tartozott, kilépve (1894 jan. 10.), heves ellenzéki magatartást fejtett ki, majd a nemzeti párthoz csatlakozott s mint ilyen 1896. újra megválasztatott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is