Tiber
földrajz
(Tiberis, Tevere), Közép-Olaszország leghosszabb (393 km.)
folyója. Toscanában, 18 km.-nyire Pieve San Stefanótól, 1167 m.-nyi magasban a
Fumajolo Ny-i lejtőjén ered; hegyek közé szorítva meglehetősen festői völgyben
DK-nek folyik; Citta de Castello alatt síkságra ér; 100 km.-nyire forrásától
DNy-nak fordul, Perugia tartományban fölveszi balról a Chiascióval bővült
Topinőt és a Clitunnót (Vergilius Clitumnusát), belép a Valle Teverinába,
amelyet a forellói szorulatokon alul elhagy, azután hirtelen Ny-nak fordul,
fölveszi a Chianával bővült Pagliát és későbben a legnagyobb mellékvizét a
Nerát. Ekkor nagyobb kanyarulatokat tesz, mig végre DNy-nak folyik, a Soratte
hegynek elhagyása után kilép a római Campagnára, itt ömlik belé az utolsó
jelentékenyebb mellékvize az Aniene vagyis Teverone; Róma területén hossza 4700
m.; az utolsó római híd elhagyása után az Isola sacra (egykoron Venus szigete)
fölött két ágra oszlik. A D-i ág, a régi T., vizben bővebb; ez évenkint 3
m.-rel szélesbíti a tenger partját; a régi Ostia kikötő helye 6 km.-nyire van a
tengertől. A másik ág elfolyik az egykori Trajanus-kikötő mellett, amely most
lagunává lett s Fiumicinótól néhány száz m.-nyire torkollik a Tirreni-tengerbe.
Kisebb bárkák 144 km.-nyire, kis gőzösök pedig a Nera torkolatáig mehetnek föl
rajta. 1870 óta Rómából kis tengeri hajók mennek le a Ripa Grande nevü
kikötőig. Vizkörnyéke 16,080 km2. Áradási már az ókorban is nagy
pusztításokat vittek véghez, amelyek ellen Rómát a partok emelésével igyekeznek
védeni. Legnagyobb volt benne a vizállás 1598., a rendesnél mintegy 20 m.-rel
magasabb. V. ö. Davies, The pilgrimage of the T. stb. (London 1873); Smith, The
T. and its pributaries (u. o. 1876); Narducci, Saggio di bibliografia del
Tevere (Róma 1876).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|