Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tiber... ----

Magyar Magyar Német Német
Tiber... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tiber

földrajz

(Tiberis, Tevere), Közép-Olaszország leghosszabb (393 km.) folyója. Toscanában, 18 km.-nyire Pieve San Stefanótól, 1167 m.-nyi magasban a Fumajolo Ny-i lejtőjén ered; hegyek közé szorítva meglehetősen festői völgyben DK-nek folyik; Citta de Castello alatt síkságra ér; 100 km.-nyire forrásától DNy-nak fordul, Perugia tartományban fölveszi balról a Chiascióval bővült Topinőt és a Clitunnót (Vergilius Clitumnusát), belép a Valle Teverinába, amelyet a forellói szorulatokon alul elhagy, azután hirtelen Ny-nak fordul, fölveszi a Chianával bővült Pagliát és későbben a legnagyobb mellékvizét a Nerát. Ekkor nagyobb kanyarulatokat tesz, mig végre DNy-nak folyik, a Soratte hegynek elhagyása után kilép a római Campagnára, itt ömlik belé az utolsó jelentékenyebb mellékvize az Aniene vagyis Teverone; Róma területén hossza 4700 m.; az utolsó római híd elhagyása után az Isola sacra (egykoron Venus szigete) fölött két ágra oszlik. A D-i ág, a régi T., vizben bővebb; ez évenkint 3 m.-rel szélesbíti a tenger partját; a régi Ostia kikötő helye 6 km.-nyire van a tengertől. A másik ág elfolyik az egykori Trajanus-kikötő mellett, amely most lagunává lett s Fiumicinótól néhány száz m.-nyire torkollik a Tirreni-tengerbe. Kisebb bárkák 144 km.-nyire, kis gőzösök pedig a Nera torkolatáig mehetnek föl rajta. 1870 óta Rómából kis tengeri hajók mennek le a Ripa Grande nevü kikötőig. Vizkörnyéke 16,080 km2. Áradási már az ókorban is nagy pusztításokat vittek véghez, amelyek ellen Rómát a partok emelésével igyekeznek védeni. Legnagyobb volt benne a vizállás 1598., a rendesnél mintegy 20 m.-rel magasabb. V. ö. Davies, The pilgrimage of the T. stb. (London 1873); Smith, The T. and its pributaries (u. o. 1876); Narducci, Saggio di bibliografia del Tevere (Róma 1876).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is