Tibeti nyelv és irodalom
irodalom, nyelvészet
A tibeti nyelv Kelet-Ázsia egy tagu nyelvei közé tartozik,
Az ind devanagari irásból alkotott betükkel irják. Már a XII. sz. óta
használják mint irodalmi nyelvet. Kevés nyelvben van akkora különbség az irás
és kiejtés közt, mint a tibetiben, mert az irodalom nyelve a tibetinek régibb
állapotát tükrözi vissza. Hazánkfiát, Kőrösi Csoma Sándort illeti az
első tudományos tibeti nyelvtan és szótár megirásának a dicsősége: A grammar of
the Tibetan language in English by Alexander Csoma de Kőrös (Kalkutta 1834) és
Essy towards a dictionary Tibetan and English (u. o. 1834). Tibeti nyelvtanokat
irtak még: Schmidt, Grammatik der tibetischen Sprache (Szt.-Pétervár 1839);
Foucaux, Grammaire de la langue tibétaine (Páris 1858); Jäschke, Short
practical grammar of the Tibetan language (2. kiad. London 1883); Sandberg,
Handbook of colloquial Tibetan (Kalkutta 1894). Szótárak: Schmidt,
Tibetisch-deutsches Wörterbuch (Szt.-Pétervár 1841); Jäschke, Handwörterbuch
der tibetischen Sprache (Gnadau 1871) és ugyanattól Tibetan-English dictionary
with special reference to the prevailing dialects (Lodon 1881). A tibeti
irodalom nem mondható eredetinek, mert jobbára szánszkritból fordított művekből
áll. Két óriási gyüjtemény foglalja magában a buddhista iratokat: I. Kandsur
vagy helyesebben Kan-gjur, mely a buddhista Tripitaka fordítása száz kötetben;
II. Tandsur (tibeti nyelven Sztan-gjur) az előbbinél újabb keletü gyüjtemény
225 kötetben. A rituális dolgokon kivül általános irodalmi értékü ind művek
tibeti fordítását is tartalmazza. Tibeti szövegeket adtak ki és fordítottak:
Kőrösi Csoma, Schmidt, Foucaux, Feer, Huth, Jäschke stb. V. ö. Hodgson, Essays
on the languages, literature and religion of Nepal and Tibet (London 1874);
Duka, Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Budapet 1885); Waddell, The Buddhism of
Tibet or Lamaism (London 1895).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|