Tibullus

Albius, római elegiaköltő, szül. Kr. e. 54., megh. Kr. u. 19. vagy 18. Előkelő lovagi családból, jóbaráti viszonyba jutott M. Valerius Messalla Corvinusszal, kit az Antonius elleni háboruba is elkisért, de útközben megbetegedett és Korkirában súlyos betegen feküdt. Rómába visszatérve, megénekli Messallát, aki Aquitaniából győzedelmesen tér vissza. Alighanem a következő évben (26) adta ki köteményeinek I. könyvét; az egyetlent, mely még a költő életében került a közönségnek kezébe. A II. könyv szerelemről beszél, melynek tárgya egy Nemesis nevü leány, akihez ragaszkodva lehelte ki lelkét az ókor legnagyobb elegiairója. Költeményeiből az a baráti kör, melynek központja Marcus Valerius Messalla Corvinus volt, nemcsak a II. kötet tartalmát válogatta ki, hanem egy hagyatékot is bocsátott világgá, melyben kétségtelenül T.-tól eredő költemények vegyest fordulnak elő Lygdamus és Sulpioia költeményeivel.

Forrás: Pallas Nagylexikon