Tihany

1. (Abaúj-T., Tehány, Cahanovce), kisközség Abaúj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 1431 tót lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

2. T., kisközség Zala vármegye tapolcai j.-ban, (1891) 893 magyar lak., állami faiskolával, postahivatallal és postatakarékpénztárral. T. a T.-i félsziget (l. o.) meredek K-i párkányán, 83 m.-nyire a Balaton fölött fekszik; hires bencésrendi apátságáról (l. Tihanyi apátság), melynek kéttornyu temploma messziről felismerhető. Az apátságnak mintegy 10,000 ha.-nyi ingatlana van. Az apátság épületei a tatárjárás óta meg voltak erősítve; a XIII. sz.-ban már erősség állott itt fenn, a mohácsi vész után a T.-i vár nagyobb végvárrá lett és jó karban tartását többször rendelték el az országgyülések. A vár hajdan a ma óvári szőllőknek nevezett dülő csúcsán, a mohácsi vész óta azonban az apátsági templom és zárda környékén állott s ezeket is magában foglalta. T.-on kivül hajdan még két falu (Apáti és Újfalu) állott a félszigeten, melyek elpusztultak. Nevezetes volt visszhangja, mely azonban az apátsági templom mellett újabban épült emeletes villa miatt meggyöngült. A part mentén nagyszámu kagylót találnak, közte az ismert kecskekörmöt. Az Óvárnak a Balaton felé néző meredek lejtőjén sziklaüregek (hajdani remetelakások) vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon