Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tihany... ----

Magyar Magyar Német Német
Tihany... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tihany

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend ("tyiho") szóban keresendő. A félsziget alapzatát a sárgás-fehér pannon homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villanak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Errre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel. A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda örzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét. Tihany szárazon a 71-es úton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg, mivel a vasút nem állandóan a partvonalon halad, megálló csak Aszófőn van és pl. a Tihany expressz is csak Balatonfüreden áll meg. (Tíz év múlva várhatóan csak az országút marad, mert ez a vonal nem kifizetődő.) A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található. Vízen a település a Szántód és Tihany között nem az egész éven át közlekedő kompon, (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál. A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy. A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni. (Bozsai öböl) bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelemi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai. A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban. A helyi házak nagyrésze is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony-Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5-8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt "vulkáni süveg" magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." - írják róla a geológusok. A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavak és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is