Tihanyi félsziget
földrajz
a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról
(Zala) Aszófő táján a tóba belenyulik. A T.-et 2 km. széles, túlnyomóan
mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhez, mely földnyelv csak 6 m.-rel
emelkedik a tó tükre fölé. Maga a félsziget 5 km. hosszu és legnagyobb
szélessége 31/2 km. Partjait meredek dombsor alkotja,
mely az egész félszigetet övezi és legmagasabb csúcsaiban (Csúcshegy 235 m.,
Óvár 214 m., Hármashegy 212 m.) 120-130 m.-nyire emelkedik a Balaton szine
fölé. E hegypárkány völgykatlant rekeszt be, melyet egy harántos emelkedés két
mélyedésre oszt; egyik a Kis-Balaton (131 m.) közvetlenül Tihany mellett, a
másik a mocsaras Büdöstó (116 m.). A félsziget kőzete homokkő, bazalttufa és
kovás mészkő. A félszigeten ma csak egy község, Tihany van; hajdan még két falu
(Apáti és Újfalu) állott ott, de ezek elpusztultak és lakosaik Somogyba és
Zalába vonultak. A T. kedvelt kiránduló helye a balatonfüredi fürdőközönségnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|