Timur

v. Tamerlan vagy Timur-Lenk, hatalmas mongol fejedelem és félelmetes hódító, szül. Kecsben (Szamarkand közelében) 1333., megh. 1405 febr. 17. Atyja Turgai, a Berlas-törzs főnöke, 1356. Kasgan emir udvarába küldötte, akivel aztán Huszein Kert khorasszáni emir ellen harcolt. Atyja halála és Kasgan meggyilkoltatása után a csagataidák udvarába távozott s ezek megerősítették őt Kecs tartomány hűbéri birtokában. 1369 ápr. 8. Transzoxania emirjévé kiáltatta ki magát s Szamarkandot szemelte ki székhelyévé. Legelőször Persiát és Georgiát hódította meg (1380-86); 1394. egészen Moszkváig hatolt s egymásután meghódította Közép-Ázsia apróbb államait, 1398. pedig az Industól a Gangesz torkolatáig foglalta el Hindosztánt. A görög keleti császártól s több kisebb kisázsiai fejedelemtől I Bajazid szultán ellen segélyül hivatván, 1400. betört a törökök ázsiai birodalmába, elfoglalta Sebastét és Cezarea mellett megvert egy török sereget; majd hirtelen az egyiptomi szultán ellen fordult és 1401. Damaszkust kerítette hatalmába, Bagdadot pedig feldúlta; elvégül egész Sziriát uralma alá hajtotta. Azután a közelgő Bajazid ellen indult, kinek óriási hadát 1402 jul. 2. az Angora melletti síkságon (Kis-Ázsiában) döntő csatában tönkre tette és Bajazidet magát elfogta. T. kegyetlen és vérszomjas hódítónak mutatkozott, béke idején azonban jámbor uralkodó, bölcs törvényhozó, igazságos biró, a művészet és tudomány pártolója s oltalmazója volt. Noha legidősb unokáját jelölte ki utódjául, birodalma halála után nemsokára összeomlott. Egyik utódja Babur (1498-1519) elfoglalta Hindosztánt s megvetette alapját a nagymongulok birodalmának.

Forrás: Pallas Nagylexikon