Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tirol Tyrol
tiroli Tyrolese
tiroli nadr... lederhosen
tiroli tánc... tyrolienne
tiroli zene... tyrolienne

Magyar Magyar Német Német
Tirol... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Tirol

Hercegesített grófság és egyike a bécsi birodalmi tanácsban képviselt országoknak, amely 1782 óta a különben önálló koronatartománnyal, Vorarlberggel egy közigazgtási területté van egyesítve.

Határos Bajorországgal, Salzburggal, Karintiával, Olaszországgal, Vorarlberggel és Svájccal. Területe 26,684, Vorarlberget is beleszámítva 29,287 km2. T. felszine, leszámítva a nagy tavakat, Svájcéhoz hasonló. A Közép- és Keleti Alpok közti határ T.-on megy keresztül, amiért isT.hegyei részben emezekhez, részben amazokhoz tartoznak. Az Inn, Rajna és Boden-tótól Kufsteinig elterülnek a Vorarlbergi-Alpok (a Bregenzi-erdővel), a Rothe Wand (2705 m) és Hochvogel 82593 m) csúcsokkal, tőlük K.-re pedig az É.-T.-i Mész-Alpok. Ez utóbbiakban a Zugspitze 2956 m, a Wetterstein-hegység nevü részükben a Grabenkahr 2525 m és a Kahrwändel-hegységben a Grosser Solstein 2856 mT.legészakkeletibb részét megtöltik a Kitzbüheli-Alpok a Breithornnal (2396 m). A középső zónában a Közép-Alpokhoz tartoznak, illetőleg a Brenner-hágótól Ny-ra vannak a Rhäti-Alpok a Jamthali-Ferner-csoporttal (Albuinkopf 3327 m) és Rhätikonnal és a Bernina-Alpok egy kis részével, meg a glecserekben gazdag Oetzthali-Alpok, amelyek 3 csoportra oszlanak: a tulajdonképpeni Oetzhali-Alpok (Wildspitze 3776 m), a Stubaii-csoport (Pfaff 3515 m) és a Sarnthali-csoport (Ifinger 2553 m). A Brenner-hágótól K-re húzódnak el a Zillerthali-Alpok a Hochfeiler (3516 m) legmagasabb csúccsal; ezeknek K-i szomszédja a Hohe Tauern, amelyeknek ágai D felé a Dráváig érnek és amelyekben a Salzburg felőli határon ülnek a legmagasabb csúcsok: a Dreiherrnspitze és a Gross-Venediger. Az Adigétől D-re és Ny-ra a Közép-Alpok D-i öve terül el; öt hegycsoportot foglal magában az Ortler, amelyben Ausztria legmagasabb hegycsúcsa van, az Ortler-csúcs (3905 m), az Adamello-csoport (Monte Adamello 3562 m), a Brenta-csoport (Monte di Naudis 3272 m), a Nonsbergi-csoport és a Trienti-Alpok (Monte Beldo 1852 m). Az Adige- és Eisack-völgytől K-re és a Drávától D-re a Keleti-Alpok déli övéhez tartoznak a Lessini-Alpok a Monte Pasubióval (2233 m), a Cadori vagy D.-T-i Dolomit-Alpok a Vedretta Marmoladával (3506 m) és a Monte Cristallóval (3245 m). Mindezen hegyekben és hegyláncokban számos a gleccser. T. felszínének 41/2%-át fedik; a legtöbb van az Oetzthali-Alpokban. A hegyláncokon sok hágó vezet át, amelyek egy része kényelmes kocsiútul (sőt a Brenner-hágó vasút helye), mások ellenben többé-kevésbé nehezen járható gyalogösvényül szolgál. Az Inn és Adige völgyei közt átjáróul szolgálnak a Reschen-Scheideck (1400 m) és a Brenner (1421 m), a Rajna és Inn közt az Arlberg (1786 m), melyen át vadregénységben páratlan vidéken, Bregenz és Innsbruck között egy 10,2 km hosszú alagúton robog keresztül (1/4 óra alatt) az arlbergi vasút. Az Arlberg-pálya legszebb pontját az Osztrák-magyar-monarchia c. monográfiában Dalle Torre mesteri tollal írja le. Az Adige és Adda közt a Stilfser Joch (2782 m.); Svájcba átvisz a Finstermünz, Olaszországba a Tonale-, a Höllenstein-hágó, a Fugazzei-út, Bajorországba a Scharnitz- és Achen-hágó, végre Salzburgba a Strub-, Thurn- és Gerlos-hágó. Sík föld T.-ban nincs; a helyett számos érdekes s festői völgy szeli át. É-i T.-on végig vonul az Inn völgye, amelybe jobbról és Pitz-, Oetz-, Wipp-, Ziller-, Wörgler- és Achenthal, balról pedig a Sanna völgye (Paznauner- és Stanzerthal) meg a Gurgl-völgy torkolnak. D.-T.-ban a felső Adige-völgy (Vinschgau) az Eisack-völgy egy részével és a Pusterthal (a Rienz és Dráva völgyei) alkotnak egy hatalmas hosszanti hasadékot, míg az Adige középső völgye keresztvölgy. Az Adige völgyébe az Eisackén kívül torkolnak balról a Passeierthal, az Avisio völgye (Fassa-, Fleimser-, Zimmerthal), jobbról az Ultenthal és a Noce völgye (Sulzberg, Nonsberg), az Eisackéba a Sarn- és Grödnerthal, a Pusterthalba az Ahren- és Teffereckenthal. Judicaria nevet visel a felső Sarca-völgy és az ezzel kapcsolatos Chiese-völgy. Ezeken kívül vannak még az Ampezzo, a Val Sugana, a Lech- és Isar-völgy. Vorarlbergben a legfontosabb a Rajna-völgy a Montafon és Kosterthallal.T.számos folyóvize 3 tenger vidékéhez tartozik; az Északi-tenger felé folyik a Rajna az Ill mellékvizével és a Bregenzi-Ache, amely a Boden-tóba szakad. É.-T. vizei a Duna, illetőleg a Fekete-tenger vízkörnyékéhez tartoznak; így a t-ban eredő Iller, Lech, Isar és a fő folyója az Inn, amely itt veszi föl a Sillt, Zillert és a Sannát. A Kitzbüheli-Ache a bajor Chiemseebe folyik; D.-T.-ban a Duna vízkörnyékéhez tartozik a Dráva az Isellel. Az Adriai-tengerbe folyik az Adige a Passerrel, a Rienz által bővült Eisackkal, Avisióval és Nosbachhal meg a Brenta a Cismonával; a Sarca a Garda-tóba, a Chiese az Idro-tóba és a Boita a Piavébe ömlik. A részben t-i területen fekvő Boden- és Garda-tón kívül jelentékenyebbek: az Achensee, a Plansee és a Lago di Caldonazzo. Kisebb hegyi tavak: a Rescheniek, a Gurgli, a Kalteri-tó és a Laghi di Levico, di Molvena, di Ledro meg a Pragsi-tó. A körülbelül 120 ásványvízforrás közül az ismeretesebbek: Mitterbad (vastartalmu) az Ultenthalban, Ratzes (hideg kénforrás) a Seisseralm lábánál, Brennerbad (indifferens terma), Hohenems, Maystatt, Innichen, Alt-Prags a Pusterthalban, Comano a Sarca-völgyben, Rabbi és Pejo a Val di Soléban. Az éghajlat tekintetében az egyes helyek közt nagy különbségek vannak; általában a hegyláncok É-i lejtője hidegebb, mint a D-i. Innsbruckban az évi közepes hőmérséklet 8,2°C, Bludenzben 8,6°C, Lienzben pedig csak 7,5°C, már Meranban 11,7 és Trientben 12,6°C. A legzordabb vidékek az Oetzthal, a legenyhébb Meran és Arco környéke, amiért is ezek látogatott klimatikus gyógyhelyek. Az évi esőmennyiség a legnagyobb Vorarlbergben 150 cm, Innsbruckban csak 88, Trientben 94, Bludenzben 118 és Kitzbühelben 122 cm. A talaj nagyobbára köves és sziklás, azért kevésbé termékeny; még a völgyekben is inkább csak legelőül, mint szántóföldül alkalmas. Az egész területből 81,1% termékeny; ebből esik 5,3% a szántóföldekre, 0,4% a szőlőkre, 6,1% rétekre, 4,1% legelőkre, 0,1% kertekre, 25,7 alpi rétekre és 38,8% erdőkre. 10 évi átlagban évenként termett 234,400 hl. búza, 416,200 hl. rozs, 178,800 hl. árpa, 144,000 hl zab, 448,000 hl kukorica, 1.142,000 hl burgonya és 772,600 széna. Ezen kívül termesztenek lent (616 t), kendert (149 t) és dohányt (934 t). D.-T. fontos terméke még a szőlő (l. Tiroli borok) és a gyümölcs, amelyet különösen Trient, Bozen, Meran és az Adige völgyében termesztenek; itt a déli vidékeken nemcsak a szelíd gesztenye, mandula és őszi barack teremnek meg, de a déli gyümölcsök is. Az állat-, különösen a szarvasmarha tenyésztés virágzó. 1890. volt összesen 15,246 ló, 6248 öszvér és szamár, 402,989 szarvasmarha, 207,329 juh, 96,733 kecsek, 63,597 sertés és 41,092 méhkas. Ezen kívül D.-T.-ban a selyemhernyót is nagy mennyiségben tenyésztik. Az erdőgazdaság (több mint 1 millió ha-on) szintén fontos foglalkozási ág. A vadászatot űzik zergére, nyulakra, erdei madarakra. A folyók és tavak vizeiben pompás halak élnek. A bányászatot régi idők óta űzik. 1892. a bányászat szolgáltatott 24,685 t. barnaszenet (Häringnél), 3757 t vasércet (Jenbach, Schwaz, Sterzing stb. mellett), 1652 t rézércet, amiből 170 t volt ezüsttartalmú, 287 t ezüsttartalmú ólomércet, 3165 t cinkércet és 78 t asztfaltkövet. Az ércekből kiolvasztottak 764 kg ezüstöt, 33 t rezet, 723 nyers és 212 t öntött vasat, végül 3,6 t cinket, összesen 184,400 Ft értékben. A halli állami sóbánya 1892-ben 13,2 t kősót, 13,611 t főtt sót és 258 t ipari sót szolgáltatott, összesen 1.093,456 Ft értékben. A bánya- és kohóipar 1892-ben összesen 1622 személyt foglalkoztat.

A lakosok A lakosok száma csak lassan szaporodik. 1880-ban 805,176, 1890. pedig 812,696 (397,979 férfi, 414,717 nő) és Vorarlberggel együtt 928,769 volt; T-ban 1 km2-re esik 30, Vorarlbergben pedig 32. Vallás szerint volt 809,594 r. kat. (99,6%), 1662 ág. evang. és 523 ref. hitvallású, meg 601 izr. Nemzetiség szerint 437,393 (54,8%) német és 259,931 (45%) olasz és ladin. A születések száma 1892-ben 23,471 (köztük 384 halva született), a házasságoké 4926 és a halálozásoké 21,642. É.-T.-ban fejlődött ki legjobban a pamutipar (31 gyár 116,346 finom orsóval és 1887 mechanikai szövőszékkel), D.-t nyers selymet készít (1890-ben 33 gyárban 71,605 kg), selymet fon (12 gyárban 22,662 orsóval 20,000 kg selymet) és selymet sző (5 gyárban). Említésre méltó továbbá a vasárukészítés a Stubai-völgyben, a fafaragás a grödeni völgyben, a szőnyegszövés a Pusterthalban, a puskakészítés és márványcsiszolás. A szeszégetők csak kis, a gazdasággal összefüggő szeszégetők, számuk 7456; a sörgyárak is csak kisebb gyárak (1892-ben 133), amelyek 299,668 hl. sört készítettek. Schwazban és Saccóban állami dohánygyárak vannak. A kereskedelmet az alpi hágókon át vezető jó utak (Brenner, Stilfser, Joch, Arlberg, Finstermünzpass, Ampezzo, Valsugana) mozdítják elő; különösen régebben a tranzitforgalom Olaszország felé jelentékeny volt. A kivitel fő cikkei: szarvasmarha, sajt, vaj, bor, gyümölcs, szőnyegek, selyem és selyemáruk, vasáruk, köszörülő- és malomkövek, fa- és faáruk meg márvány. Évenként elég számos tiroli vándorol ki, hogy házaló kereskedést űzzön más országokban. A legfontosabb forgalmi helyek: Innsbruck, Bozen, Trient és Roveredo. A jelenlegi tartományi alkotmány az 1861-iki szabályzaton alapszik. E szerint a tartományi gyűlés 68 tagból áll, ezek: a salzburgi érsek, a trienti és brixeni püspökök, az innsbrucki egyetem rektora, az apátok és prépostok 4 követe, a nagybirtokosok 10, a városok 13, az innsbrucki, bozeni és roveredói ipar - és kereskedelmi kamarák 3 és a községek 34 követe. A követeket 6 évre választják, és a tartományi gyűlés minden évben legalább egyszer Innsbruckban tartja üléseit. Vorarlbergnek külön tartományi gyűlése van. Közigazgatás szempontjából T. 4 önálló törvényhatósági joggal bíró városra és 21 kerületi kapitányságra oszlik, ezek:

T és Vorarlberg közigazgatásának élén az innsbrucki helytartó áll. A törvénykezés szolgálatában áll: 4 kerületi törvényszék és 72 járásbíróság, mint föllebbviteli törvényszék pedig az innsbrucki főtörvényszék. Az oktatásügyről gondoskodik 1892-be 1754 népiskola 136,605 tanítvánnyal, 10 gimnázium, 4 reáliskola, 3 tanító- és 4 tanítónőképző intézet, az innsbrucki egyetem, 15 teológiai főiskola, 3 gazdasági erdésziskola stb. Azonkívül a közművelődés szolgálatában áll az innsbrucki tartományi múzeum (Ferdinandeum), a roveredói tudós társaság és más egyesületek.

Történelem:T.Augustus császár idejében jutott egészen római uralom alá; D-i része Itáliához, É-i része Rhaetiához és a Pusterthal Noricumhoz tartozott. Jelentősebb városok voltak: Tridentum (Trient), Pons Drusi (Bozen), Majae (Meran), Loncium (Lienz) és Veldidena (az Innsbruck melletti Wilten). A nyugat-római birodalom megdőlése után a keleti gótok birtokába került; ezek hatalmának megtörése után, 552. a D-i részt a longobárdok, az É-it a baioariak (bajorok) szállották meg. Mindkét népet Nagy Károly hódította meg és grófok által kormányoztatta. Ezen grófok közül későbben kitűntek a bajor Andechsiek, az Adige mellett uralkodó grófok, akik magukat egyik várukról T.-i grófoknak nevezték, az eppani és castelbarcai grófok, továbbá a trienti és brixeni püspökök. Legnagyobb hatalomra közülük az andechsi grófok tettek szert, akik 1180. a merani hercegi címet vették föl. Ebből a családból származott Gertrud, II. András királyunk neje. Midőn ezeknek férfiága 1248. kihalt, T.-i birtokaikat Albert t-i gróf örökölte. Halála után 1253. t vejeire, Meinhard és Gebhard grófokra szállott és mivel ez utóbbi gyermek nélkül hunyt el, az egész birtok Meinhard fiára, II. Meinhardra szállott, aki Habsburgi Rudolftól Karintiát is megkapta. Unokája Maultaschei Margit 1363. összes birtokairól a Habsburgok (Rudolf herceg) javára lemondott. Ez idő óta t gyakrabban a Habsburgok valamelyik mellékágának adományoztatott, ami végleg csak 1665. szűnt meg. 1500. T:-hoz visszakerült a Karintiához csatolt Pusterthal; 1516. Velence átengedte a «velsi confinium»-okat. 1803. végre Trient és Brixen püspökségek szekularizáltattak és T.-hoz csatoltattak. A pozsonyi béke 1805. T.-t Bajorországnak engedte át, ami 1809. a Hofer András vezérelte néplázadást vonta maga után. Ennek legyőzetése után a schönbrunni béke T.-t 3 részre osztotta. D.-T. Meran közeléig az olasz királysághoz, a Pusterthal K-i része Illíriához, a többi része pedig Bajorországhoz csatoltatott. 1814. mindezen részek visszakerültek a Habsburgok birtokába. 1809. a bécsi kormány menekülő tiroliakból Krassó vármegyében Königsgnad nevű gyarmatot alapított.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is