Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tiszáninnei... ----

Magyar Magyar Német Német
Tiszáninnei... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tiszáninnei ref. egyházkerület

a helvét reformáció hitelveinek Felső-Magyarországon való elterjedése hozta létre, de nem alkotott oly szorosan egységes testületet, mint a többi egyházkerület, amennyiben az összetartozandóságnak mintegy jegyéül és eszközéül szolgáló püspöki hivatal felállításától állhatatosan vonakodott s csakis a carolina resolutio és bodrogkeresztúri konvent határozott rendelkezései folytán 1735. választotta meg első püspökét. Addig a hozzá tartozott négy egyházmegyének, u. m.: a bodrog-gömör-kishontinak, abaúj-tornainak (kassavölgyi), zempléninek és unginak az esperesei egymástól függetlenül jóformán püspöki jogokat gyakoroltak s gyakran éltek is a szuperintendens címmel. Az egyházmegyék egymással u. n. unióban állottak, magukat a felsőmagyarországi kánonok s részben önállóan alkotott cikkeik (p. borsod-gömör-kishoni) szerint igazgatták s az egyházkerületet vagy az egész ref. egyházat egyetemesen érdeklő ügyekben zsinatokat tartottak, még pedig nem egyszer a tiszántúli egyházkerülettel közösen. Az unióba vagyis az egyházkerületbe a XVI. sz. vége felé a zemplénvármegyei lutheránus egyházak is bevétettek, melyek aztán a zempléni ref. esperes hatósága alá tartoztak. A sárosvármegyei lutheránus esperesség szintén az unióhoz tartozott egy ideig, valószinüleg a szepesváraljai zsinaton (1614) szervezett szepes-sárosi ev. egyházkerület egyetlen püspökének, Xylander Istvánnak 1619. történt halála tájától, vagyis az egyházkerület mindjárt bekövetkezett feloszlásától fogva. Ez ev. egyházak, a mai sáros-zempléni esperesség alkotó részei 1670-re már elváltak a T.-től, melyet ezalatt a szatmárnémeti nemzeti zsinat (1646) püspökválasztásra utasított, aminek azonban az egyházmegyéknek autonomiájukhoz való erős ragaszkodása miatt csupán annyi eredménye lett, hogy az 1648 évi jun. 20. tartott sárospataki zsinat némileg szorosabbá tette az uniót, amennyiben ennek részére az esperesek közül egy állandó elnök választását mindenkorra elrendelte s az esperesekkel szemben való fegyelmi eljárást is szabályozta. E szorosabb unió ellenében egyedül az ungi egyházmegye mutatott fel némi independens törekvést, de az 1735. végrehajtott püspök- és főgondnokválasztás az egyházkerület egységét végleg megállapította. A kerület addigi négy egyházmegyéjéből 1799. hetet csinált, u. m.: az abaújit, tornait, felsőborsodit alsóborsodit, gömörit, alsózemplénit és ung-felsőzemplénit, ez utóbbinak 1850. történt kettéválása folytán pedig ma már nyolc egyházmegyéből áll. Anyaegyházaik száma a XVIII. sz. elején 410, 1780 körül már csak 310 körül volt, jelenleg pedig 351, melyekben 338 lelkész gondoz mintegy 243,000 lelket. A kerületben a sárospataki főiskolán (jogi és teologiai akadémia, főgimnázium) és egy egyesült prot. főgimnázium s egy felsőbb leányiskola van, mindkettő Miskolcon.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is