Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tiszántúli ... ----

Magyar Magyar Német Német
Tiszántúli ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tiszántúli ref. egyházkerület

a helvét reformációnak főleg a Kálmáncsehi Kis Márton működése folytán e vidéken való rohamos elterjedése után alakult meg s azóta mint az összes ref. egyházkerületek közt a legnagyobb és legnépesebb, folytonosan létezik. Mielőtt a ref. irányhoz vonzódó Tordai Demeter helyére 1555. püspökké választott lutheránus elvü Károlyi Boldi Sebestyén 1557 második felében vagy 1558 folyamán a kálvinizmus túlsúlyra jutása miatt Erdélybe távozott volna, Kámáncsehi a Petrovics védnöksége mellett már püspöki tisztet viselt Debrecen vidékén. Mikor pedig Melius 1559. az erdélyi magyar lutheránusok legkiválóbb vezéreit, Dávidot és Heltait a maga nézetére térítette, a tiszántúli magyarság kebelében nem volt többé talaj a lutheránus elvek részére. A T., mely neve ellenére a beregi egyházmegyét is kezdettől fogva magában foglalta, ezzel együtt eleinte 14 egyházmegyéből állott, vagyis amazon kivül a bihari (nagyváradi), érmelléki, máramarosi, békési (makói, körösmarosközi, csongrádi), debreceni, szatmári, szilágyi (krasznai), szabolcsi (nyíri), zarándi (böszörményi, borosjenői), nagybányai (aranyosmeggyesi), ugocsai, kunsági (túri) és nagykárolyi (középszolnoki) egyházmegyékből, melyek az 1821-22-iki generális konventig többnyire eredeti alakjukban maradak meg, mindössze a zarándi egyházmegyének a XVII. sz. első harmadában történt megszünése okozott lényegesebb s maradandóbb változást. Ellenben a generális konvent a kevésbbé fontos területi módosításokon kivül egybekapcsolta a máramarosi és ugocsai egyházmegyét, kettéosztotta a debrecenit, Erdélynek engedte át a nagykárolyinak egy részével együtt a szilágyit, mely Zoványi György idejétől fogva állandóan oda gravitált. Igy aztán jelenleg is 13 egyházmegye van, melyek közül a békés-bánsági e században óriási fejlődésen ment át. A kerület anyaegyházainak száma a XVIII. század elején 676, 1733-ban 548, 1786-ban 596 volt, mig ma 557, melyekben 562 lelkész összesen mintegy 955,000 lélek gondozására van hivatva. Fenhatósága alá a következő felsőbb rendü tanintézetek tartoznak: debreceni főiskola (jogi és teologiai akadémia, tanítóképezde, főgimnázium) és felsőbb leányiskola, máramarosszigeti jogakadémia és főgimnázium, szatmárnémeti főgimnázium és felsőbb leányiskola, hódmezővásárhelyi, mezőtúri, kisújszállási főgimnázium, békési, hajduböszörményi, nánási és karcagi gimnázium. V. ö. Tóth Ferenc, Túl a tiszai ref. püspökök élete (1812); Tóth Sámuel, Adalékok a tiszántúli ev. ref. egyházkerület történetéhez (2 füzet, 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is