Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Tiszavidéki... ----

Magyar Magyar Német Német
Tiszavidéki... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Tiszavidéki vasút

Az engedélyirat kelte 1856 szept. 28. A részvénytőke 40 millió konvenciós frt volt. A társulat székhelye Bécs. 1857. megvették a már 1847 szept. 1-én megnyilt cegléd-szolnoki vonalat. 1857 nov. 23. a szolnok-püspökladányi és püspökladány-debreceni vonalakat, továbbá 1858 ápr. 24. Püspökladány-Nagyvárad, 1858 okt. 25. Szajol-Arad, 1859 máj. 24. Debrecen-Nyiregyháza-Szerencs-Miskolc, végre 1860 aug. 14. Miskolc-Kassát adták át a közforgalomnak. Mint minden kortársa, e vasút is folyton pénzzavarba volt. Az engedélyezéskor 55 millió frt építési költség erejéig 5% kamatbiztosítást engedélyeztek azzal a kötelezettséggel, hogy a társulat köteles az államnak azt visszafizetni, mit a szolnok-debreceni és ladány-nagyváradi vonal megkezdett munkálataira költekezett. 1858. azonban a társulat pénze elfogyott, 15 milliót kölcsön kért tehát, részvénytőkéjét pedig 40-ről 24 millióra szállította le, s a kormánytól azt az engedményt kapta, hogy csak egyvágányu pályára készítse el a műtárgyakat. A pénzzavart még e nagy engedmény sem szüntette meg. A hosszas vajudásnak az 1880. XXXVIII. t.-c. vetett véget, melynek értelmébe az állam, mely ezt megelőzőleg a részvények nagy részének megvásárlásával biztosította döntő befolyását, a vasutat megvette. Az államvasutak ekkor a következő vonalakat vették birtokukba: Cegléd-Szolnok-Püspökladány-Debrecen-Miskolc-Kassa: 373,995 km.; Szajol-Arad: 142,615 km; Püspökladány-Nagyvárad: 68,361 km.; Mezőtúr-Szarvas: 20,083 km., összesen 605,054 km. L. Magyarország (vasúti térképe).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is