Tiszolc

(Theissholz, Tiszovec), nagyközség Gömör vármegye rimaszombati j.-ban, (1891) 3697 tót lak., vasúttal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. jelentékeny iparosközség; van a Vashegyen jelentékeny kincstári vaskőbányászata, melynek 500,000 q nyers vastermelését a kincstári vasgyár dolgozza fel (200 munkás); van továbbá papirosgyára, juhtúrógyára, iparostanonciskolája, kölcsönsegélyező egyesülete, élénk fakereskedése. T. nevét az itt nagy mennyiségben termett tiszafáról nyerte. T. ősi lakói szarmaták és quádok, vegyesen szláv és német eredetüek. A XVI. sz.-ban Bazsó Mátyás rablóvezér a T.-i várban rejtegeté gonosz úton szerzett pénzét; a XVII. sz. vége felé a várnak már csak emléke maradt meg. T. 1596-ban már városnak címeztetik, de idő jártával elveszté kiváltságait s csak 1780. nyerte vissza vásári jogát s azzal régi hirnevét. Az ev. templom a huszitákra emlékeztet. 1594. György lelkészt a törökök túszul vitték magukkal. 1623. a murányi várbeliek vallásuk szabad gyakorlatában háborgatták T.-ot. 1710. és 1716. ismét döghalál pusztított. 1765. Kromer Pál poprádi lakos papirosmalmot épített itt, 1800. ez újra épült. 1792. épült a paplak és iskola, 1793. a piaci fabazár, 1797. a városháza.

Forrás: Pallas Nagylexikon